 |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Menu
Cart
A képzéseken gyakran merül fel a kérdés, vajon milyen hatást gyakorolnak a különféle manuális terápiák a fasciára. Bár a pontos, evidence based, azaz bizonyítékokon alapuló válasz egyelőre még várat magára, íme néhány, ha nem is teljesen friss, de mindenképp aktuális, ráadásul rendkívül érdekes információ a fascia-elméletben jártas kollégák számára.
A Funkcionális fascia tréning képzésen gyakran esik szó arról, hogy az SMR (self-myofascial release, azaz leegyszerűsítve az önmasszázs) eszközök nem csak a mozgásszervek (különösen a kötőszöveti elemek) egészségének megőrzésében, de a bőr öregedése ellen vívott küzdelemben is hatékony segítséget nyújthatnak. Ezen a ponton általában felmerül a kérdés (különösen a hölgy hallgatók részéről), vajon érvényes-e mindez az arcbőrre is, s ha igen, hogyan, milyen SMR eszközzel kezelhetjük arcunkat. Nos, én az arcmasszírozó roller rendszeres használatára szavazok, amelynek hatása gyakorlatilag megegyezik az SMR hengerével, de jóval finomabb, szelídebb eszköz, tehát az érzékeny arcbőrön is használható. Mindezek fényében nem meglepő, hogy roppant mód megörültem, amikor a minap rábukkantam az alábbi kutatásra, amely kifejezetten e témakört járja körül, és szolgáltat tudományos bizonyítékot az arcmasszírozó roller pozitív hatásaival kapcsolatban. Nézzük meg először a kutatást, majd - szokás szerint - következzék némi Mari-nénis magyarázat:)
A fasciális szövetekre (ízületi tokok, szalagok, inak stb.) hagyományosan a mozgásrendszer passzív részeként tekintünk. Egy friss kutatásból ugyanakkor az derül ki, hogy a fascia képes aktív kontrakcióra (összehúzódásra), tehát jelentős szerepet játszhat a mozgás szervrendszerének aktív működésében is. Mindez megkérdőjelezi azt az általános nézetet, hogy a mozgásrendszer aktív (izmok) és passzív (csontok és fascia) elemei közt éles határvonalat húzhatunk.
Egy néhány héttel ezelőtt íródott bejegyzésben azt boncolgattam, hogy az ízületek mozgásterjedelmének csökkenéséhez (azaz a mozgások beszűküléséhez) nem csupán izomrövidülések, hanem más tényezők – köztük a fascia rugalmatlanná válása – is jelentősen hozzájárulnak, így az izomnyújtás önmagában nem elegendő a fiziológiás mozgásterjedelem visszanyeréséhez. Nos, a Journal of Anatomy-ban megjelent egy újabb izgalmas kutatás, amely még tovább árnyalja a képet. Német és olasz tudósok (köztük a fascia tréning képzésen oly sokat emlegetett Carla Stecco) azt vizsgálták, van-e összefüggés az életkor, a fascia vastagsága és a flexibilitás, azaz a test rugalmassága közt. Mondanom sem kell, természetesen van, méghozzá igen jelentős😊
A RICE (rest, icing, compression and elevation, azaz pihenés, jegelés, kompresszió és megemelés) szóösszetételt a 70-es években alkotta meg dr. Gabe Mirkin, és a módszertant azóta is előszeretettel alkalmazzák a különféle sport- és egyéb sérülések kezelése során világszerte. Ugyanakkor egyre gyakrabban bukkanhatunk olyan cikkekre, videókra, sőt, tudományos kutatásokra, amelyek erősen megkérdőjelezik a protokoll hatékonyságát. Meglepő módon néhány évvel ezelőtt maga Mirkin is felülbírálta saját álláspontját egy nagy port kavaró írásában¹. Vajon mi az igazság? Segít a jegelés, vagy inkább ártalmas? Pihentessük vagy mozgassuk? Egységes tudományos álláspont híján sajnos kénytelenek vagyunk a saját megérzéseinkre hallgatni. Íme, néhány szempont, amit érdemes figyelembe venni a döntés meghozatalakor.
3. oldal / 5