 |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Menu
Cart
Magyarországon ma átlagosan 361 napot kell várni a gerincműtétre, 241 napot egy csípő-, és 325 napot egy térdprotézisre (NEAK adatbázis). A különféle szakrendeléseken gyakran 8-10 órát is elüldögélnek a betegek, s még a sürgősségi részlegen sem ritka a fél/egész napos várakozás. Elégedetlen, reményvesztett páciensek, fáradt, agyonhajszolt, fásult orvosok és ápolók…. melyikünk ne tapasztalta volna mindezt a saját bőrén akár az egyik, akár a másik (netán mindkét) oldalon?! Már-már divat a finanszírozási rendszert hibáztatni, ezúttal azonban vizsgáljuk meg egy másik nézőpontból a kérdést: vajon miért van ennyi beteg ember, és hogyan lehetne a ráfordítások jelentős növelése helyett (vagy mellett) hosszabb távon a betegek számának csökkentésével javítani az egészségügyi ellátás minőségét?
Mi az az aktív és passzív izom inszufficiencia?
Számos faktortól – köztük az impulzus erejétől, az izom keresztmetszetétől, az összehúzódás sebességétől és a kontrakció irányától - függ az az erő, amit egy adott izom képes kifejteni. A legnagyobb erőkifejtésre jellemzően akkor képes, ha a hossza a középtartományban van (pl. a m. biceps kb. 90 fokban hajlított könyök mellett a "legerősebb").
Köztudott (legalábbis a fascia témájú képzéseken hosszasan és részletesen beszélünk róla), hogy a mozgásszegény életmód és a különféle egyoldalú terhelések letapadások, merev cross-linkek (keresztkötések) kialakulásához vezetnek, így jelentősen károsítják a fascia szerkezetét. A feszessé és rugalmatlanná váló kötőszövet nem csupán testtartásunkat torzítja, de mozgásainkat is korlátozza, nehézkessé, darabossá téve minden egyes mozdulatot, ráadásul a test idő előtti öregedéséhez, degeneratív mozgásszervi betegségek kialakulásához vezet (lásd bővebben ebben az írásomban). Mindezeken felül – amint azt az utóbbi évek kutatásai (1) mutatják – a fascia károsodása a daganatos betegségek, illetve a metasztázisok (áttétek) kialakulásában is jelentős szerepet játszik.
Gőzerővel zajlanak a fasciakutatások. Napról-napra, hétről-hétre jelennek meg új eredmények, egyre többet tudunk meg a fascia szerepéről, amely - mondanunk sem kell - elképesztően, hihetetlenül, lenyűgözően szerteágazó! Ahogy egyre szélesebbé és mélyebbé vált a tudásunk, egyre rövidebbnek bizonyult az a bizonyos két nap😊 Már régóta fontolgattuk tehát, és végre meg is léptük: 2020-tól 3 napossá (alap+haladó képzés egyben) bővítjük a funkcionális fascia tréning képzést! A bővítés oka kettős: egyrészt természetesen beleszőttük a rengeteg új kutatási eredmény ismertetését. Másrészt kiegészítettük az alapképzést (csoportos fascia-tréning) egy új, igen-igen haladó elemmel, az egyéni mozgásfejlesztéssel.
Mind egészségügyi, mind sportszakmai körökben egyre inkább terjedőben vannak az SMR (self-myofascial release) eszközök. A különféle „fascia-lazító” hengereket és labdákat jellemzően triggerpontok kezelésére és myofasciális (izom és kötőszöveti) feszességek oldására vetjük be, hisz a pozitív személyes tapasztalatok mellett ma már tudományos kutatások garmada bizonyítja, hogy valóban hatékonyan csökkentik a myofasciális fájdalmat, növelik a mozgásterjedelmet (ROM), lerövidíthetik a lágyrész sérülések utáni regeneráció időtartamát, és hozzájárulhatnak a sportteljesítmény javulásához. Az azonban a mai napig nem tisztázott, hogy pontosan milyen mechanizmusok állnak az elért eredmények háttérben.
21. oldal / 33