Vajon mi lehet a test elülső és hátulsó részének izmai közötti különbség oka?

Állás közben a test gravitációs vonal (azaz a súlyvonalunk) elé eső része nehezebb és jobban „kiáll”, mint a vonal mögé eső rész. Ha csupán a fejet vizsgáljuk, a gravitációs vonal a legfelső nyakcsigolya – atlasz – és a nyakszirtcsont ízesülésének pontján halad át. Ahogy a képen is látható, az ízület előtt található rész (az arcunk) jóval nehezebb, mint fejünk hátulsó része. Ha tehát el akarjuk kerülni, hogy ülés, állás vagy mozgás közben a gravitáció hatására előre essünk, a test hátulsó részének izmaiban (azaz a hátulsó felszíni myofasciális vonalban) folyamatos feszültségnek, tónusnak kell lennie. Ez a tónus tartja meg a testet a gravitációval szemben az ébrenlét 16 órájában. A hátulsó felszíni vonalban épp ezért dominálnak az ún. lassú, de kitartó (azaz tónusos) izomrostok.

Fentiekkel ellentétben a test elülső részén (azaz az elülső felszíni vonalon) az ún. fázisos, tehát gyorsan aktiválódó, ugyanakkor gyorsabban is fáradó izomrostok dominálnak. Hogy miért? Mert ha támadás ér bennünket, azonnal, a másodperc töredéke alatt kell reagálnunk. Egy szempillantás alatt kell egy sünihez hasonlóan összegömbölyödnünk, hogy belső szerveinket megvédjük, vagy – ha inkább a menekülést választjuk – „összehúzódnunk”, hogy az összehúzódásból kitörve lendületet kapjon a test a sprinthez (rövidtávfutóknál lásd a start-pozíciót).

Rövid távon tehát az elülső felszíni vonal gyors rostjai „legyőzik” a hátulsó felszíni vonal lassabb, de kitartóbb rostjait. Hosszú távon azonban a hátulsó felszíni vonal kitartó rostjai a nyerők, hisz a gyors rostok hamar kifáradnak. Ha a test két fele (azaz a két vonal) közt fennálló dinamikus egyensúly felbomlik, borítékolható a helytelen testtartás (és a mozgásszervi problémák) kialakulása. Többek közt ezért fontos, hogy mi, mozgásterapeuták ne csupán egyes izmokkal foglalkozzunk, hanem mindig a teljes képet, az egész embert vizsgáljuk és kezeljük.

Feövenyessy Krisztina
a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője