 |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Pedig fontos érteni, hogyan is működik a saját tested. A tudás hatalom, amely nem csupán biztonságérzetet nyújt, de a kezedbe adja az irányítást is. Szóval csapjunk bele a legújabb tudásbővítésbe!
Sűrűn találkozunk a kijelentéssel, hogy a stressz jelentősen hozzájárul a mozgásszervi problémákhoz, azaz a derék-, nyak-, csípő- térdpanaszokhoz, sőt, az emésztési zavarokhoz, vagy az immunrendszer és a hormonális rendszer működésének felborulásához is. Hisszük is, meg nem is, mert ugyan sok neves szakember megerősíti, mégis, valahogy olyan megfoghatatlan az egész. Nos, abszolút nem megfoghatatlan. Inkább az a gond, hogy a szakembereknek nincs idejük arra, hogy elmagyarázzák. Én viszont fontosnak érzem, hogy a páciensem pontosan értse, mi is történik a testében, úgyhogy szakítok időt a magyarázatra: nézzük, miért és hogyan okoz a stressz önmagában is komoly mozgásszervi, és/vagy szervezetszintű zavarokat!
A magnézium szinte minden sejtünkben jelen van és minden létfontosságú szerv (szív, agy, izmok, vese) működéséhez elengedhetetlen. Ha a magnéziumszint csökken, elindul egy láncreakció: romlik az energiaellátás, romlik az alvásminőség, fáradékonyabb és ingerlékenyebb lesz az ember, majd idővel súlyos testi tünetek – krónikus fáradtság, alvászavarok, izomgörcsök, szívritmuszavarok – is megjelenhetnek. A magnézium ugyanis több mint 300 enzimreakcióban vesz részt, vagyis több száz életfontosságú folyamat múlik rajta, az energiatermeléstől kezdve az izmok működésén át egészen az idegrendszer egyensúlyáig.
Gyakori (de még mennyire gyakori!) probléma az indokolatlan gyógyszeres gyulladáscsökkentés, ami nem csak a regenerálódott szövet minőségét rombolhatja, de számos egyéb kárt is okozhat. Első körben tisztázzuk: GYULLADÁS = GYÓGYULÁS. A gyulladás nem valami szörnyűséges katasztrófa. A mozgásszervi sérülések regenerálódását, pontosabban a gyógyulás első szakaszát nevezzük gyulladásnak, és nem csökkenteni vagy elfojtani kell, hanem biztosítani zavartalan, hatékony, a lehető legjobb minőségű lezajlását.
Az insomnia, azaz az alvászavar a változókor egyik leggyakoribb tünete (de nagyon nem csak a változókoré), amit több, egymással összefüggő tényező okozhat. Ezek közül talán a legfontosabb a hormonháztartás változása, amely az alvás–ébrenlét ciklus szabályozásában kulcsfontosságú szeratonin-melatonin termelést boríthatja fel. Nézzük, mi az a szerotonin és melatonin, és hogyan hatnak ezek ketten az alvás-ébrenlét ciklusra! Nagyon leegyszerűsítve: a szerotonin az ébrenlét, a melatonin pedig az alvás minőségét befolyásolja, méghozzá igen erősen.
