Tudod-e, mit eszel? Néhány kevéssé ismert tény az étrendkiegészítők világából
Mit szólnál, ha kiderülne, hogy megfelelő szabályozás és ellenőrzés hiányában bármelyik hentes simán megteheti, hogy egérfarkat darál a kolbászba? Vagy a malom szárított pókhálózúzalékkal dúsítja a búzalisztet? És kevés az esélye, hogy valaha is lebukik?
Nos, valami ilyesmi történik az évről-évre hatalmasabb táplálékkiegészítő piacon. Óriási pénz, szinte nulla szabályozás. Remek kombó. Ha akarod, árulhatsz ginseng kapszulát, amelybe ginseng helyett filléres fokhagyma- és rizsport töltesz. Vagy olyan gluténmentes ginkgo bilobát, amelyben – nahát, micsoda meglepetés – egy csepp ginkgo biloba sincs, ám van helyette remek gluténforrás búzapor formájában. Hiszed vagy sem, mindkét eset megtörtént. Nem is olyan régen. Amerikában egy hatósági ellenőrzés során négy piacvezető szupermarket növényi táplálékkiegészítő részlegét vizsgálták, 5 termékből 4, azaz a termékek 80 (!!!) százaléka egyáltalán nem tartalmazta azokat a növényeket, amelyeket a címke szerint tartalmaznia kellett volna. A pirulák és kapszulák rizsporból, spárgából, borsóból, fehérrépából, sőt, gyakran olyan összetevőkből készültek, amelyek súlyos allergiát okozhatnak az arra érzékenyeknél (1).
2013-ban egy kutatásban az ún. DNA barcoding módszert használva, azaz a DNS szerkezetek azonosításával vizsgálták az egyes növényi étrendkiegészítőkben található összetevőket. 12 top gyártó 44 termékét helyezték górcső alá. A termékek közel 60 százaléka tartalmazott olyan összetevőt, amely nem szerepelt az összetevők listáján, és ezek közül néhány akár jelentős egészségügyi kockázatot is jelenthet. A kutatást nem sokkal később visszavonták (hmmm…), ám továbbra is elérhető a tudományos adatbázisokban (2).
A hazai felügyeleti szerv, az OGYÉI honlapján található egy hosszú-hosszú excel táblázat, amely a bejelentett étrendkiegészítőket gyűjti össze. Jelenleg 32190 termék szerepel a táblázatban. Az is kiderül a honlapról, hogy 2004-től a mai napig összesen 820 terméket tiltottak el a forgalomba hozataltól (3). A rend őrei tehát serényen dolgoznak, de igen faramuci a helyzetük. Az EU irányelvnek megfelelően ugyanis 2004-ben megszűnt az előzetes, kötelező engedélyezés, és helyette csak ún. bejelentési (notifikáció) kötelezettség van. Ez azt jelenti, hogy a gyártónak/forgalmazónak egyszerűen csak be kell nyújtania a termék címkéjét és adatlapját az NNGYK-hoz, méghozzá legkésőbb a termék magyarországi piacra helyezésének napján. Ennyike. Maga az OGYÉI hangsúlyozza a honlapján, hogy a bejelentés nem alkalmas a jogszabályoknak nem megfelelő termékek forgalomba kerülésének megakadályozására. Sőt, érezvén, hogy szükséges a mentegetőzés, arra is felhívják a figyelmet, hogy számos európai uniós tagállam még a notifikáció lehetőségével sem él, a hatósági munka kizárólag a panaszbejelentésekre, vagy a szúrópróbaszerű ellenőrzésekre épít (4).
Szúrópróba! Jó vicc! Több mint 32 ezer termék esetén? Amikor évente 2-3 ezer új étrendkiegészítőt hoznak forgalomba Magyarországon? Ráadásul el sem tudjuk képzelni, milyen összetett és költséges folyamat fizikálisan is ellenőrizni az összetevőket! De a panaszbejelentéses megoldás sem jobb. Nézz Magadba, Te észrevennéd, ha rizsport fogyasztanál gingko biloba helyett éveken át?
Összefoglalom: jelen pillanatban nagyjából a szerencsén múlik, hogy tisztességes gyártótól szerezzük be az étrendkiegészítőnket, vagy szárított fehérrépa őrleményt tolunk kollagén helyett. Nem kérdés, hogy nyilván számos rendkívül korrekt cég is fellelhető a piacon, de vajon honnan tudja az átlagember, melyek ezek? Nincs támpont, el kell hinnünk, amit a gyártó állít magáról. És ha egy kicsit tovább gondolom: hányan és meddig engedhetik meg maguknak, hogy korrektek maradjanak egy totálisan szabályozatlan piacon? Ahol a versenytársak nem korrektek? És a korrekt versenyhátrányba kerülhet, ha nem tol be egy pötty rizsport is a kapszulába? Gyűlnek bennem a kérdések a szeptemberi étrendkiegészítős workshopunkra!
Az én legfőbb tanulságom: amit csak lehet, természetes forrásból, tiszta táplálékból igyekezzünk magunkba tömni! Mindent sajnos nem lehetséges, hogy csak egyetlen példát mondjak, vegetariánusként muszáj pótolni többek közt a B12 vitamint. Ráadásul számos olyan betegség/állapot van, amely mellett fontos az immunrendszer extra támogatása étrendkiegészítők formájában. Nem célom a táplálkozással és/vagy étrendkiegészítéssel kapcsolatos tanácsadás, csupán egy mondat, amellyel szerintem nem sok táplálkozási irányzat vitatkozik: vitamin és ásványi anyag forrásként sok-sok színes zöldség, illetve a zöldségnél talán valamivel kevesebb gyümölcs, a legtöbb a maga természetességében, nyersen, feldolgozatlanul, lehetőleg minden étkezéshez! No meg fermentált zöldségek, szintén minden mennyiségben! Ezekkel nem lehet melléfogni. És mindezek mellé az ép bélflóra, hogy a tápanyagok rendben fel is szívódjanak! Jaj, megint egy újabb téma….
Feövenyessy Krisztina
a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője