Itt az idő, hogy felülbíráljuk a mozgásszervi problémák gyógyításánál alkalmazott hagyományos kezelési protokollokat
Köztudott, hogy hazánkban a mozgásszervi problémák nagy részét a mai napig elsősorban gyógyszerrel kezelik, és a szükségesnél jóval kisebb hangsúlyt helyeznek a fizioterápiára. De még az sem feltétlenül jelent garanciát a terápia sikerére, ha a páciens szerencsés, és mégis eljut egy gyógytornászhoz, a „hivatalos” fizioterápiás kezelési protokollok ugyanis többnyire erősen építenek a különféle elektroterápiás eljárásokra, miközben tőlünk nyugatabbra egyre inkább háttérbe szorul az elektromos árammal végzett kezelés. Nem véletlenül.
Talán a kívülállók számára sem szorul magyarázatra, miért elengedhetetlen az izmok és a kötőszövet (fascia) rugalmasságának, illetve a megfelelő izomerőnek megteremtése/helyreállítása a mozgásszervi betegségek megelőzése és gyógyítása során. Nos, egy, a European Journal of Sport Science-ben publikált kísérletben azt vizsgálták, milyen hatással van az izmok és a kötőszövet rugalmasságára és az izomerőre a nyújtás (stretching), a nyújtással kombinált ún. TENS (szelektív ingeráramos) kezelés, illetve az SMR terápia, azaz a speciális eszközökkel (SMR labda és/vagy henger) végzett önmasszázs. 20 egészséges fiatal felnőttet vontak be a kísérletbe, amelyben a boka mozgásterjedelmét, valamint a vádli izomzatának erejét vizsgálták. A résztvevőket 3 csoportba osztották. Az első csoport tagjai kizárólag nyújtó (stretching) gyakorlatokat végeztek 3x30 mp-ig. A második csoportnál a nyújtást egy 60 mp-es TENS kezeléssel egészítették ki, míg a harmadik csoport által végzett stretching-et egy 60 mp-es, SMR labdával végzett önmasszázs előzte meg. Mind a nyújtás előtt, mind az azt követő ötödik, tízedik és tizenötödik percben elvégezték az érintett izmok erő- és nyújthatósági tesztjeit, illetve a mozgásterjedelem vizsgálatát. A mozgásterjedelem a nyújtás előtti állapothoz képest az első (csak stretching) csoportban 13 százalékkal, a második (stretching+TENS) csoportban 9 százalékkal, míg a harmadik (stretching+SMR) csoportban több mint 24 százalékkal nőtt. A vizsgált izmok maximális akaratlagos összehúzódási képessége (leegyszerűsítve az izomerő) ugyanakkor egyedül a harmadik (stretching+SMR) csoportban nőtt, több mint 16 százalékkal. Ezzel szemben a nyújtás önmagában alkalmazva, és TENS kezeléssel kombinálva egyaránt csökkentette a vizsgált izmok erejét.
Összefoglalva tehát:
- az SMR (self-myofascial release) eszközökkel végzett önmasszázs az elektroterápiás kezeléseknél jóval hatékonyabbnak bizonyult az izmok és a kötőszövet (fascia) rugalmasságának javítása terén
- A TENS kezelés csökkentheti a nyújtás hatékonyságát (a stretching önmagában 13 százalékos, a TENS kezeléssel kombinálva ugyanakkor csupán 9 százalékos javulást eredményezett)
- a nyújtás SMR eszközök használatával kombinálva növeli, ugyanakkor önmagában, vagy TENS kezeléssel együttesen alkalmazva csökkenti az izomerőt
Úgy tűnik, itt az idő, hogy felülbíráljuk a mozgásszervi problémák gyógyításánál alkalmazott hagyományos kezelési protokollokat:)
Feövenyessy Krisztina
a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője