Menu
Cart

Pici, de bazira tud fájni – íme az SI ízület

SI (sacroiliacalis, azaz keresztcsont-csípőcsonti) ízületnek a csípőlapátok és a keresztcsont ízesülési pontjait nevezzük a medence jobb és bal oldalán.  Ebben a szalagok által igen erősen stabilizált ízületben fiziológiás esetben csupán igen kismértékű elmozdulás jön létre. E kicsinyke elmozdulásnak azonban hatalmas szerepe van az emberi mozgások során.

  • Az SI ízület – a szeméremízülettel egyetemben – teszi lehetővé a medence két oldalának egymáshoz képest (de fogalmazhatunk úgy is, hogy egymástól függetlenül) történő elmozdulását. Ez a viszonylagos függetlenség bizonyos esetekben rendkívül fontos. Hogy csupán egyetlen példát említsek: a combcsont egyoldali mozgása (mondjuk egy jól irányzott rúgás közben) mindig együtt jár a medence azonos oldalának elmozdulásával. Ilyenkor a medence másik oldalának relatíve stabilnak illik maradnia, ellenkező esetben egész medencénk mereven, egy egységként mozdulna el, ami lehetetlenné tenné bizonyos mozdulatok finomhangolását.
  • Voltaképp az SI ízület köti össze a test alsó és felső felét, azaz viszi át a mozgás erejét a lábakról a felsőtestre, vagy épp onnan vissza az alsó végtagokra. Ha az alsó és felsőtest közötti összeköttetés merev lenne, jóval drasztikusabb erőhatásokat kellene elnyelniük például a gerinc kisízületeinek vagy a porckorongoknak, így a kopásos folyamatok is gyorsabbak és erőteljesebbek lennének (arról már nem is beszélve, hogy mozgásunk olyan darabossá válna, mint szegény Pinokkióé).

Óriási erőhatásoknak van tehát kitéve ez a kicsinyke ízület, nem véletlen, hogy oly gyakoriak a hozzá kapcsolódó problémák. Az SI ízület diszfunkcióit – amint egyébként szinte minden más ízületét is – jellemzően két nagy csoportra oszthatjuk. Az első csoportba az ízületi hipomobilitásból (alulmozgás), a másodikba a hipermobilitásból (túlmozgás) eredő problémák tartoznak.

Hipomobilitás általában az ízület körüli lágyrészek rendellenes működése (izmok feszessé válása, kötőszöveti /fasciális/ letapadások) miatt alakul ki. A letapadó vagy feszessé váló lágyrészek a fiziológiásnál kevésbé nyújthatóak, így akadályozzák az ízület mozgását. Ritkábban ugyan, de csontos elakadások is okozhatnak hipomobilitást. A krónikus ízületi gyulladással sokszor együtt járó csontkinövések például szintén korlátozhatják az ízület szabad mozgását. Hipermobilitás, azaz ízületi túlmozgás a lágyszövetek lazasága miatt alakul ki. Ilyenkor a szövetek (izmok, szalagok, ízületi tok) nem képesek hatékonyan korlátozni az ízületben létrejövő mozgásokat, azaz a fiziológiásnál nagyobb elmozdulások jönnek létre az ízesülő csontok közt.

S, hogy miért is alakulhat ki hipo- vagy hipermobilitás?

Ahogy említettem az SI ízületben csupán kis mozgások jönnek létre, így a jól nyújtható (ezáltal nagyobb mozgáspályát engedő) izmok helyett a természet inkább kevésbé rugalmas fasciális elemekkel (főképp szalagokkal) stabilizálta bőségesen, ahogy az az alábbi képen is látszik.

A fasciális elemek azonban az életkor előrehaladtával törvényszerűen veszítenek rugalmasságukból, az ülő életmód és a mozgáshiány pedig jócskán felgyorsítja a degeneratív folyamatokat. A fascia kiszárad és merevvé válik. A rugalmatlan fascia akadályozza az ízület szabad mozgását, azaz kötöttséget, hipomobilitást okozhat. Túlmozgáshoz ezzel szemben elsősorban sérülések (pl. rándulás), illetve a terület rendszeres (túl)nyújtásával járó tevékenységek (pl. jóga, tánc, balett) vezetnek. Utóbbiak káros hatását egyébként leginkább akkor érezzük meg, ha a mindennapos sportot már abbahagytuk.

Paradox módon a hipermobil, túlmozgásos SI ízület is könnyen hipomobillá válhat. Ha ugyanis az ízület a laza szalagok miatt túlmozgásos, az izmok gyakran növelik tónusukat, hogy a fasciális elemek munkáját átvéve stabilizáljanak. Mindez ördögi körként hipomobilitást eredményezhet.

Akár hipo-, akár hipermobilitásról van szó, általában mindkét oldali SI ízület érintett valamilyen formában. Gyakori jelenség, hogy az egyik oldali SI ízület kötötté válása miatt a másik – kompenzációképp – hipermobillá válik, hogy az elvesztett mozgástartományt pótolja.

Milyen panaszokat okozhat az SI ízület diszfunkciója?

Előfordul, hogy az SI ízület problémái semmiféle panaszt nem okoznak a páciensnek. Különösen igaz ez a hipomobil, kötött ízületre, mégpedig főképp a kezdeti időszakban. A későbbiekben azonban az ízfelszínek „összepréselődése”, a kompresszió egyre inkább irritálja az ízületet, és az izmok még jobban megfeszülnek, hogy stabilizálják a területet. Gyakran nem is maga az ízület, hanem a feszes izmok és fasciális elemek okozzák a fájdalmat.

A hipermobilitás jóval gyakrabban jár lokálisan jelentkező, vagy a fenékbe, csípőbe, esetleg a comb hátulsó-oldalsó felébe kisugárzó fájdalommal (lásd az alábbi képen). Hipermobilitás esetében – ahogy fentebb már említettem – szintén stabilizálni próbálnak az izmok, tehát az ízület fájdalma mellett ilyenkor is gyakori az izom eredetű kín.

A könnyed mozgás (pl. séta) eleinte általában csökkenti a panaszokat („bejáratás”), később azonban ez megfordulhat. Miután az SI ízület viszi át a mozgást az alsótestről a felsőtestre, hosszú ideje fennálló, kezeletlen SI ízületi diszfunkció esetén már a legkisebb mozgás is fokozódó fájdalommal járhat. A tartós ülés, a nehéz tárgyak cipelése általában fokozza a fájdalmat, hisz komoly terhelést ró az ízületre.  

Mi a megoldás?

Mint szinte minden mozgásszervi probléma esetén, a megoldás ilyenkor is komplex és hosszú távú erőfeszítést igényel mind a beteg, mind a terapeuta oldaláról. Az első – és gyakran a legnagyobb - kihívást általában annak eldöntése jelenti, hogy vajon honnan is ered a fájdalom. Az SI ízület fájdalmát igen nehéz elkülöníteni a derékfájástól. Érdemes tehát a beteget szakemberhez (gyógytornász/manuálterapeuta) irányítani. Ha a diagnózis összeállt, első körben a kialakulás okát (pl. mozgáshiány, helytelen testtartás, túlzásba vitt és/vagy helytelenül űzött sport) kell megtalálni és megszüntetni. Ezt követően jöhet a mozgásterápia és manuálterápia kombó. A világszerte méltán egyre népszerűbb fascia tréning például kiváló terápia SI ízületi panaszok esetében (is), főképp, ha manuális kezelésekkel (masszázs, fascia release, triggerpont kezelés) kombináljuk.

Feövenyessy Krisztina
a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

Bejelentkezés vagy Regisztráció