Mitől egyedülállóak a kenyai futók? Hát persze, hogy megint a fascia kavar be….

A kenyaiak közismerten a világ legjobb távfutói. Irigylésre méltó eredményeket érnek el az olimpiákon, döbbenetes kecsességgel suhannak elsőként a célba, toronymagasan körözve le az ellenfeleket. Nem csoda, hogy évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat a kérdés, hogy vajon milyen okok állnak az egyedülálló sportteljesítmény hátterében. Számos tanulmány foglalkozik mind a pszichés, mind a genetikai faktorokkal, ugyanakkor egy sincs, amely egyértelmű, általánosan elfogadott magyarázatot adna a kérdésre.

Forrás: Action Images

A futás gazdaságosságát és hatékonyságát számos tényező határozza meg. Néhány közülük örökletes, mások az edzéssel befolyásolhatóak. Ide tartoznak a biomechanikai, a neuromuszkuláris,  a szív- és érrendszeri, valamint az anyagcserével és a légzőrendszerrel kapcsolatos faktorok egyaránt, hisz mind hatással vannak a sportoló teljesítményére (gondoljunk csak az egyes izomrost-típusok arányára, a pulzusra,  a légzés, légcsere hatékonyságára vagy akár a hőszabályozásra).

A Dél-afrikai University of Stellenbosch tudósai egy átfogó, a rendelkezésre álló kutatások eredményein alapuló meta-analízis segítségével kísérletet tettek arra, hogy végre választ találjanak a sportvilágot hosszú idő óta foglalkoztató kérdésre: vajon mitől jobbak a kenyai futók, mint bármely más nemzet atlétái. Az összefoglaló tanulmány, amelyet a  Journal of Bodywork and Movement Therapies-ben publikáltak, azon biomechanikai faktorokat térképezi fel, amelyek hozzájárulhatnak, hogy a kenyaiak futótechnikája egyedülállóan hatékony és gazdaságos. A kutatók több tucat tanulmányt tekintettek át, ám összesen 8 felelt meg a szigorú tudományos feltételeknek. A kiválasztott tanulmányok a különféle biomechanikai faktorokat vizsgálták kenyai, illetve japán, amerikai, kaukázusi és etióp távfutók esetében. Nos, igen érdekes eredmények születtek:

• nem találtak szignifikáns különbséget a sípcsont és lábszár hosszában a kenyai és más nemzetiségű elit futók közt
• néhány kutatás utal arra, hogy a kenyai sportolók vékony és magas testalkata, alacsony BMI-je, karcsú lábszára és még néhány hasonló tényező befolyásolhatja teljesítményüket, ugyanakkor a bizonyítékok nem egyöntetűek, így nem nevezhetjük szignifikánsnak ezeket
• ami viszont egyértelműen kiderül az összes vizsgált tanulmányból: a kenyai távfutók Achilles-inának a vádli izomzatához (m. gastrocnemius és m. soleus), sőt, a teljes testükhöz viszonyított hossza szignifikánsan nagyobb, mint a japán, amerikai, kaukázusi és etióp futóké

Ahogy a funkcionális fascia tréning képzésen is tanultuk (emlékeztek a kengurura, ugye?), sok esetben nem - vagy nem csupán - az izomerő számít. A hosszabb Achilles (fascia) egyértelműen nagyobb elasztikus tároló képességet, ezáltal könnyedebb, gazdaságosabb, és jóval hatékonyabb mozgást és sportteljesítményt eredményez.  Bár – ahogy a szerzők is írják – a vizsgált minta igen kicsinyke, tehát a tanulmány messzemenő tudományos következtetések levonására nem alkalmas, az eredmény mégis komoly jelentőséggel bír. Újabb megerősítést jelent ugyanis a fascia fontosságát egyre inkább hangsúlyozó tudományos (és sport) közösség számára.

Feövenyessy Krisztina
mozgásterapeuta, a Feövenyessy Akadémia vezető oktatója