Döbbenetes, de igaz: a testmozgás hiánya lehet a súlyos lefolyású koronavírus fertőzés LEGFŐBB rizikófaktora

Az utóbbi, valamivel több mint egy évben számos hazai és nemzetközi szakember igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy a rendszeres testmozgás a COVID-19 elleni hatékony védekezés egyik kiemelten fontos eszköze, hisz a fizikai aktivitás rendkívül pozitív hatást gyakorol immunrendszerünk működésére. Azok, akik rendszeresen sportolnak, jóval kevésbé fogékonyak a különféle fertőző megbetegedésekre, esetükben jellemzően enyhébb a betegség lefolyása és ritkább a halálos kimenetel (1-3). Nem véletlen tehát, hogy a szakemberek a járvány kitörése óta világszerte erősen hiányolják az egészségügyi hatóságok kommunikációjából a lakosság testmozgásra való biztatását. Nos, mostantól már nem csak általánosságban beszélhetünk arról, hogy a testmozgás véd a különféle fertőzések ellen, hisz egészen konkrét, a COVID-19-cel kapcsolatos adatok is rendelkezésünkre állnak. Hatalmas nemzetközi visszhangot váltott ki az a friss, április 13-án a BMJ-ben (British Journal of Sports Medicine) megjelent kutatás, amely kimutatta, hogy a testmozgás hiánya lehet a súlyos lefolyású COVID-19 legfőbb rizikófaktora, nagyobb eséllyel vezet súlyos állapothoz, mint a dohányzás, az elhízás, a diabétesz, a magasvérnyomás, a kardiovaszkuláris problémák és daganatos megbetegedések.

A mindössze néhány nappal ezelőtt publikált tanulmányban (4) több mint 48 ezer páciens adatait feldolgozva az amerikai Kaiser Permanente Orvosi Központ Családi és Sportorvosi Központjának kutatói arra a kérdésre keresték a választ, hogy van-e összefüggés a fizikai aktivitás szintje és a COVID-19 fertőzés lefolyásának súlyossága közt. Olyan 18 év fölötti személyeket vontak be a felmérésbe, akiknél 2020 január 1. és október 21. között diagnosztizáltak COVID-19 fertőzést. Három paramétert vizsgáltak, a kórházi ellátásra és az intenzív ellátásra szorulás, valamint a halálozás mértékét. Az adatok feldolgozását követően kiderült, hogy azok, akik semmilyen fizikai aktivitást nem végeznek (0-10 perc/hét), több mint kétszeres eséllyel szorultak kórházi ellátásra, 1,7-szer nagyobb eséllyel kerültek intenzív osztályra, és több mint 2,5-szeres eséllyel hunytak el, mint azok, akik rendszeresen mozognak (több mint 150 perc/hét). A kutatás szerint a testmozgás hiánya jelentősebb rizikófaktor a COVID-19 lefolyásának súlyossága szempontjából, mint a világszerte előszeretettel kiemelt dohányzás, elhízás, diabétesz, magasvérnyomás, kardiovaszkuláris problémák és daganatos megbetegedések. Mindez azt jelenti, hogy a rendszeres testmozgás kulcsfontosságú szerepet játszhat a COVID-19 elleni védekezésben.  

A kutatók felhívták a figyelmet arra, hogy a világjárvány kitörése óta a hatóságok és egészségügyi szervezetek világszerte azt tanácsolják, hogy a lakosság maradjon otthon és kerülje az érintkezést másokkal. A bezárások és korlátozások értelemszerűen érintik a fitnesztermeket, parkokat és minden olyan létesítményt, ahol az emberek sportolni szoktak. Az USA-ban (ahogy hazánkban is) teljes mértékben hiányzik a rendszeres testmozgás előnyeit hangsúlyozó kommunikáció, illetve a lakosság biztatása, hogy továbbra is aktívan sportoljon. Bár a fizikai aktivitás szintje már a járvány előtt is rendkívül alacsony volt (5), nemzetközi kutatások bizonyítják, hogy a bezártság miatt még inkább visszaesett (6-8). A kutatók azt javasolják, hogy az egészségügyi hatóságok világszerte tájékoztassák a lakosságot arról, hogy az oltás és a biztonsági előírások (szociális távolságtartás és maszkviselés) mellett a fizikai aktivitás lehet a legfőbb segítség a súlyos lefolyású fertőzés megelőzésében.

Feövenyessy Krisztina
a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

1. Nieman DC, Wentz LM. The compelling link between physical activity and the body's defense system. J Sport Health Sci 2019;8:201–17.(http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/31193280)
2. da Silveira MP, et al. Physical exercise as a tool to help the immune system against COVID-19: an integrative review of the current literature. Clin Exp Med 2021;21:1–14.(http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32728975
3. Burtscher J et al. Low cardiorespiratory and mitochondrial fitness as risk factors in viral infections: implications for COVID-19. British Journal of sports medicine (Published Online First: 24 November 2020).
4. Sallis R. et al. Physical inactivity is associated with a higher risk for severe COVID-19 outcomes: a study in 48 440 adult patients. BMJ. April 13. 2021 (https://bjsm.bmj.com/content/early/2021/04/07/bjsports-2021-104080)
5. Guthold R. et al. Worldwide trends in insufficient physical activity from 2001 to 2016: a pooled analysis of 358 population-based surveys with 1·9 million participants. Lancet Glob Health 2018;6:e1077–86.(http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/30193830)
6. Ammar A. et al. Effects of COVID-19 home confinement on eating behaviour and physical activity: results of the ECLB-COVID19 international online survey. Nutrients 2020;12:1583. (http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32481594)
7. Duncan GE et al. Perceived change in physical activity levels and mental health during COVID-19: findings among adult twin pairs. PLoS One 2020;15 (http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pubmed/32790745)
8. Meyer J. et al. Changes in physical activity and sedentary behavior in response to COVID-19 and their associations with mental health in 3052 us adults. Int J Environ Res Public Health 2020;17:6469.