Miért nem lehet a mozgást/mozgásmintákat utasításokkal, vagy izomerősítéssel/nyújtással javítani? És hogy jönnek ide a kutyusaim?
A mozgás olyan, mint egy szimfónia. A dallam harmóniáját tengernyi hangszer precíz és összehangolt, művészi együttjátéka biztosítja. Ha az egyik hangszer hangosabb vagy halkabb, mint kellene, esetleg nem a megfelelő ponton kapcsolódik be, a harmónia megbomlik és a zenemű élvezhetetlenné válik. És láss csodát, a mozgás épp így működik.
A mozgások minőségét (illetve a mozgásmintákat) két fontos tényező befolyásolja:
- az intramuszkuláris (adott izmon belüli) koordináció, amely a mozgásban résztvevő egyes izmok erőkifejtését, annak mértékét szabályozza
- az intermuszkuláris (izmok közötti) koordináció, amely a mozgásban résztvevő összes izom bekapcsolódásának sorrendjét szabályozza
Ha a szükségesnél kevésbé vagy jobban aktiválódik az izom (azaz az egyik hangszer halkabb vagy hangosabb, mint kellene), esetleg a fiziológiáshoz képest megváltozik az izmok bekapcsolódási sorrendje (az egyik hangszer nem a megfelelő ponton kapcsolódik be a játékba), a mozgás harmóniája - és ezáltal annak hatékonysága is - megbomlik. Ha tehát a fenti két tényező (intramuszkuláris és intermuszkuláris koordináció) közül akár csak az egyik nem optimális, a mozgás/mozgásminta torzul.
- ha egy izom a szükségesnél akár csak egy falattal is kisebb mértékben aktiválódik, egy másik izomnak kell kompenzálnia a kieső munkát (a feladatot ugyanis el kell végezni), tehát a létrejövő mozdulat nem lesz optimális
- ha az izom a szükségesnél nagyobb mértékben aktiválódik, egy másik izomtól „veszi el” a munkát, tehát a mozdulat megint csak torzul
- ha pedig a bekapcsolódási sorrend változik meg, még ha csak nüansznyi is a különbség, automatikusan megváltozik az egyes izmok aktiválódásának mértéke (ezáltal az izmok erőkifejtésének egymáshoz viszonyított aránya) is, tehát ismét ott vagyunk, ahol a part szakad
Nézzük, mi a mai általános gyakorlat a mozgások/mozgásminták javításával kapcsolatban!
- Javítás instrukciókkal: Egyszerűen rászólunk a vendégre/páciensre, hogy „húzd be a hasad”, „feszítsd meg a farizmod” stb. Már most gyanús, hogy ez így vékonyka lesz, ugye?
- Javítás izomerősítéssel/nyújtással: Az a legjobb, ha egy konkrét példán keresztül szemléltetem: gyakran hisszük, hogy azért fáj a páciens csípője/térde, mert a kis farizom „gátlás alatt áll” (jelentsen ez bármit, leginkább azt, hogy a terapeutának fogalma sincs, mi a probléma, de ezt nem akarja bevallani) és nem kapcsolódik be megfelelően a csípő feszítésébe. A megoldás tehát az, hogy megerősítjük a kis farizmot
Hogyan NEM lehet (legalábbis szerintem, és sok más hozzám hasonlóan gondolkodó szakember szerint) javítani a mozgást/mozgásmintát?
Pontosan így. Instrukciókkal és erősítéssel/nyújtással. Legalábbis kizárólag ezekkel:) Miért?
- Javítás instrukciókkal: Mind az intra-, mind az intermuszkuláris koordináció az idegrendszer, pontosabban elsősorban a kisagy feladata. Ha tehát javítani akarunk egy mozgást/mozgásmintát, a kisaggyal van dolgunk. Egy olyan rendszerrel, amely az érzetekből, tapasztalatokból ért, a szóbeli instrukciók („húzd be”, „feszítsd meg”) nyelvét nem beszéli (a szavakat az agy egy másik területe, a prefrontális kéreg értelmezi). Ha a kisaggyal instrukciókkal próbálsz kommunikálni, az pont olyan, mintha ékes szavakkal vallanál szerelmet egy csikóhalnak. Nem biztos, hogy megérti. Ott és akkor TALÁN képes VALAMIT módosítani a mozgáson, de legközelebb megint a megszokotthoz nyúl, a minta ugyanis nem változott. Ez persze nem jelenti azt, hogy a kiegészítő vizuális és szóbeli információk nem segítik a mozgásfejlesztést, de az elsődleges az érzetek szerepe. Ha meg akarunk változtatni egy mozgásmintát, a páciensnek valamit másképp kell éreznie:)
| Érdekes módon ezek a (mozgásszervi) szakmai tapasztalások vezettek oda, hogy megértsem, miért nem tudom megváltoztatni a kutyáim viselkedését. Hosszú ideig hittem azt, hogy „rosszak”, „engedetlenek”, „ilyen a terriervérük”. Egy remek szakember (és néhány értelmes szakkönyv) kellett ahhoz, hogy rádöbbenjek, nem a kutyusokban van a hiba, hanem bennem. A kutyák nem beszélnek „emberül”. Amint megtanultam kutyául, képessé váltam irányítani őket. |
Padmé, Blanka és Clio, a három ördögfióka
- Javítás klasszikus erősítéssel/nyújtással: az erősítéstől/nyújtástól talán erősebbé válik az izmod és/vagy nő az ízület mozgástartománya, de a mozgásminta ilyenkor sem változik. Bár az erősítés/nyújtás gyakran (de korántsem mindig) szerepet játszhat a mozgásminta megváltoztatásának folyamatában (egy gyenge vagy kötött izom nem tud megfelelően aktiválódni), önmagában szinte sosem jelent megoldást. Ahogy a Gerinctréner képzésen mondani szoktam, az erő és a nyújthatóság egy-egy tégla. Ahhoz azonban, hogy a téglákból fal épüljön, habarcsra (és egy profi szakemberre) is szükség van. A mozgásminták javításánál a habarcs a szenzomotoros munka, azaz a kisaggyal történő kommunikáció
Hogyan lehet tehát javítani a mozgást/mozgásmintát?
Úgy, hogy megtanulunk a kisagy nyelvén beszélni, instrukciók és erősítés/nyújtás helyett (pontosabban mellett) szenzoros impulzusokkal. És még mielőtt azt mondanád, hogy márpedig az erősítés/nyújtás kombó segít, számold össze, hogy szakmai pályafutásod során hány páciensed/vendéged testtartásán tudtál VALÓBAN javítani (az, hogy a kérésedre izomerővel kihúzza magát és ezt fenntartja 1-2 percig, sajnos nem jelent testtartásjavulást:)
Ha tehát meg akarod változtatni a kutyád viselkedését, tanulj meg kutyául! Ha pedig mozgásmintát szeretnél javítani, tanulj meg kisagyul😊!
| A kisaggyal való kommunikáció elsajátításáról, azaz a testtartás és a mozgások/mozgásminták javításáról szól a szenzomotoros tréning, amit felnőttekkel foglalkozó kollégák a Gerinctréner (szenzomotoros Gerinctréning) képzésen, gyermekekkel foglalkozó kollégák pedig a Szenzomotoros testtartásjavítás és mozgásfejlesztés (SZTM) gyermekkorban - Gyermek SZTM terapeuta/tréner képzésen sajátíthatnak el). |
Feövenyessy Krisztina
a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője