Mi a fenét csinálnak a szinergista izmok?

Betéve tudjuk ugyebár, hogy a mozgásban betöltött szerepük szerint három nagy csoportra oszthatjuk a résztvevő izmokat, agonistákra, antagonistákra és szinergistákra. Az első kettőt jellemzően mindenki ismeri, nem is szokott különösebb problémát okozni működésük megértése. A szinergistákkal azonban jóval nehezebb zöldágra vergődni. Mi a csudát csinál vajon egy „együttműködő” izom?

Az agonista izom az elsődleges mozgató, azaz az adott mozdulat legfőbb végrehajtója. Az antagonista izom az, amelynek ellazulása és megnyúlása lehetővé teszi az agonista izom megrövidülését, azaz a munkavégzést, épp ezért gyakran található az adott testrészen az antagonista izommal ellentétes oldalon. A szinergista legfőbb feladata pedig az, hogy segítse a munkavégző izmok működését, és elvégezze a finomhangolást. Többek közt meg is véd azon nem szándékos mozgásoktól, amelyek az elsődleges munkavégző izmok összehúzódásakor automatikusan létrejönnének.
Hogy pontosan megértsük, mit is jelent mindez a gyakorlatban, képzeljük magunk elé a könyök ízületet (lásd a csatolt képen). Könyökünk hajlítását agonistaként két izom, a a brachialis (felkari izom) és a biceps brachii (kétfejű karizom) összehúzódása hozza létre, antagonistaként pedig a triceps brachii (háromfejű karizom) az az izom, amely ellazul és megnyúlik, hogy engedje a hajlító mozgás létrejöttét.
Az agonista kétfejű karizom azonban nem csak hajlít, de kifelé is forgatja az alkart, tehát a könyök hajlítása egyben kifelé fordulást (szupinációt) is létrehozna az alkarban, ha a szinergista brachioradialis (karhajlító izom) nem akadályozná ezt meg.
A szinergista izmoknak tehát leginkább stabilizáló szerepük van, megakadályozzák a nem kívánt „kiegészítő-mozgások” létrejöttét.ű

Feövenyessy Krisztina
a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője