Miért esik jól a simogatás és az ölelés? Melyik hatékonyabb, a simító/simogató, vagy az erőteljesebb masszázs?
Mindannyian tapasztaltuk már, milyen jól eső érzés egy-egy finom, lágy masszázs, vagy szeretteink puha érintése, cirógatása. 2002-ben megjelent egy izgalmas kutatás (1), amely a simogatás által okozott jóérzés mögött álló hatásmechanizmusokat igyekezett feltérképezni. A kutatásból kiderült, hogy az emberi bőrben (pontosabban a bőr azon részein, amelyek szőrrel fedettek) olyan, myelinhüvellyel nem fedett, azaz szabad idegvégződések, ún. C-taktilis receptorok találhatóak, amelyek a lassú és finom érintésre, simításra, simogatásra reagálnak. Képalkotó (fMRI, azaz funkcionális MRI) vizsgálattal kimutatták, hogy a CT receptorok az agykéreg ún. szigeti lebeny (insula) régiójába közvetítik az ingereket.
Pirossal lásd az insulát. Forrás: https://twitter.com/neurochecklists/status/1163717326732255232?lang=ar-x-fm
Az insula a limbikus (az érzelmekért, ösztönökért felelős) rendszer része, elsődleges szerepe van számos pozitív és negatív érzelem (düh, félelem, undor, szeretet, szerelem, bizalom, empátia, harag stb.) kialakulásában. A kutatók szerint a CT-k a limbikus rendszer részei, hisz ingerlésük az „érzelemközpontunkat”, tehát az insulát aktiválja, és ez az oka annak, hogy fontos szerepet játszanak az egyének közti fizikai (bőr-a-bőrrel) kontaktusok által kiváltott emocionális és hormonális válaszok kialakulásában. Magyarul tehát a simogatás és a simító masszázsfogások a C-taktilis receptorok és az insula ingerlésén keresztül nem csak nyugtatólag hatnak ránk, de kellemes, örömteli érzést is kiváltanak belőlünk. A jelenséget „pleasant touch –nak”, azaz kellemes/örömteli érintésnek nevezték el.
Közel 20 évvel azután, hogy megszületett a „pleasant touch” elmélet, egy 2021 nyarán megjelent kutatásban (2) Case és mtsai azt vizsgálták, hogy vajon valóban csak a simítással idézhető-e elő az örömteli érintés élménye.
A mélyebb pressziót, azaz nyomást a legtöbb ember a simogatáshoz hasonlóan kellemes és megnyugtató élményként éli meg, gondolj csak az igazi, jól eső ölelésre vagy a masszázs mély, pressziós fogásaira! A kutatók arra voltak kíváncsiak, hogy vajon milyen testi folyamatok állnak a presszió által kiváltott pozitív hatások hátterében, és kiterjeszthető-e az „örömteli érintés” fogalma és elmélete a mély nyomásra is. Az előző kutatáshoz hasonlóan szintén fMRI-vel vizsgálták a mély nyomások hatására az emberi testben lezajló folyamatokat és azt tapasztalták, hogy a hatásmechanizmus ugyan hasonló, de nem ugyanaz, mint a simítások esetében.
- miután a bőrben lévő C-taktilis receptorok kizárólag a finom simításokra érzékenyek, egészen bizonyos, hogy a mély pressziós ingereket más, mélyebben, valószínűleg az izmokban és a mélyebben fekvő kötőszövetben lévő, a nyomásra érzékeny receptorok veszik fel és közvetítik az agyba
- Bár mindkét érintéstípus aktiválja „érzelemközpontunkat”, tehát az insulát, míg a simítások a posterior (hátulsó) szigeti lebenyt és mindkét oldali másodlagos szomatoszenzoros agykérget aktiválták, a mély presszió a szigeti lebeny középső részét, illetve az ellen oldali másodlagos szomatoszenzoros agykérget érinti, tehát az agy más-más területe aktiválódik a két érintéstípusnál
Azt is észrevették, hogy bár önmagában a mély presszió is megnyugtató és örömteli, ez a hatás még intenzívebb, ha a nyomás oszcilláló, azaz periodikusan változó mértékű.
Az eredmények fényében a kutatók azt feltételezik, hogy a C-taktilis rendszerhez hasonlóan a mély presszió által kiváltott nyugtató és kellemes hatás is rendkívül fontos szerepet játszik szociális kötődéseinkben, tehát érdemes a „pleasant touch” fogalomkörét kiszélesíteni a simítások mellett a mély presszióval.
| Fentiek fényében talán már jobban értjük, mi az oka annak, hogy a szülők szeretik szorosan magunkhoz rögzíteni kisgyermekeiket a babahordozókban, vagy, hogy más emlősökhöz hasonlóan az emberek is szeretnek összebújni pihenés közben, meleget és védelmet keresve. Az egymáshoz préselődő testek és a ritmikus légzés együttesen ugyanis oszcilláló pressziós stimulust idéznek elő, amely pozitív érzeteket kelt (3). |
Összességében nagyon úgy tűnik, hogy azért esik jól a simogatás és az ölelés, mert nyugtatólag hat ránk és aktiválja az ösztön- és érzelemközpontunkat, azaz az insulát. Simogassuk és öleljük tehát egymást bátran, és lehetőleg minél többször! És persze ne feledkezzünk el a rendszeres masszázsról sem😊!
Végezetül: gyakran felmerül a kérdés masszőr kollégák (és vendégeik) közt, hogy melyik stílus hatékonyabb, a simító/simogató, vagy a valamivel erőteljesebb presszión alapuló masszázs. Nos, a bizonyítékok fényében úgy tűnik, hogy egyik sem jobb vagy rosszabb a másiknál, hisz mindkettő egyformán pozitívan hat az ösztön- és érzelemközpontunkra, tehát kinek a pap, kinek a papné😊. Csupán egy jótanács masszőr kollégáknak: a még intenzívebb hatás érdekében a pressziós fogásokat érdemes kiegészíteni oszcillációval, azaz lassú és ritmikus felengedésekkel!
Feövenyessy Krisztina
a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője
1.Olausson H. et al. Unmyelinated tactile afferents signal touch and project to insular cortex. Nat Neurosci 2002 Sep;5(9):900-4.
2. Case LK. et al. Pleasant Deep Pressure: Expanding the Social Touch Hypothesis. Neuroscience 2021 Jun 1;464:3-11.
3. L. Holsti, K. MacLean, T. Oberlander, A. Synnes, R. Brant.Calmer: a robot for managing acute pain effectively in preterm infants in the neonatal intensive care unit. PAIN Rep, 4 (2) (2019), p. e727,