A mozgásfejlesztés aranyszabályai

1. Tudatosítás: annak érdekében, hogy a páciens megváltoztassa a mozgásszokásait, legyen szó akár a testtartásáról, akár egy kevéssé hatékony mozdulatról, az első és legfontosabb feladat az, hogy tudatosodjon benne, hogy jelenleg milyen a testtartása/mozgása. És itt jön az első nehézség: vajon hogyan érjük ezt el? Pusztán szavakkal felhívni a figyelmét arra, hogy rossz a testtartása vagy a mozgásmintája, pontosan annyit ér, mint halottnak a csók. Te is tapasztalhattad már, hogy ha rászólsz a brutálisan előrehelyezett fejtartású páciensedre, hogy húzza ki magát, azt a választ kapod, hogy „de hát egyenesen állok!” Az idegrendszer ugyanis már úgy megszokta az aktuális pozíciót, hogy torzult a belső testkép, és ezt az optimálisnak nem igazán nevezhető állapotot érzi „helyesnek”. Ahhoz, hogy rádöbbenjen a „hibára”, meg kell látnia, meg kell éreznie az optimálistól való eltérést (SZTM-eseknek: nem a prefrontális kéreggel dolgozunk ugyebár, hanem a kisaggyal😊.) Használj tükröt, készíts fényképet, videót statikus pozícióban és mozgások során egyaránt! Esetleg állj mellé és mutasd meg, Te hogyan csinálod, hogy legyen  viszonyítási lehetősége! Természetesen ez marhára nem jelenti azt, hogy a Te mozgásodat kell leutánoznia. A saját, egyéni mozgását kell optimalizálnia, ehhez azonban elengedhetetlen ez a fajta a kizökkentés. Olyan régóta megvannak a testtartás- és mozgásszokásai, hogy az idegrendszere azokat állította be etalonnak és el sem tudja képzelni, hogy van más út is. A viszonyítási lehetőség arra jó, hogy lássa, másképp is meg lehet valósítani egy mozgást (a testtartás is mozgás!), így megnyíljon az út az újratanulás, pontosabban mozgásoptimalizálás felé.
   
   
2. Aktivitás: a passzív mozgás (mozgatás) édeskevés ahhoz, hogy megváltoztassunk egy mozgásmintát. A páciensnek aktívan kell végeznie a feladatot annak érdekében, hogy a mozgással járó érzetek tapasztalássá váljanak. A mozgásminták a tapasztalások mentén épülnek. Síelni úgy tanulsz meg, hogy síelsz, biciklizni úgy, hogy biciklizel, és mozgás közben az idegrendszer saját maga, önállóan keresgéli az optimális mintát az adott mozgáshoz. Addig-addig tökéletesítget, míg végül összeáll az aktuális fizikai, illetve mentális állapotban optimálisnak tekinthető egyéni mozgásminta. Magyarul: nem Te tanítod meg a mozgást és/vagy változtatod meg a mozgásszokásait, hanem saját maga. Te csak egyengeted az utat azzal, hogy mindig a megfelelő feladatokat adod.
   
   
3. Feedback: a külső (tükör, videó, terapeuta visszajelzései) és belső (saját érzetek a mozgások során) megerősítés, irányadás elengedhetetlen, hisz ezek jelentik a tapasztalásokat. Ne csak tudatosításra használj fényképeket és videókat, hanem a terápia során mindvégig! Biztasd, hogy figyelje a mozgással járó érzeteket! És persze dicsérj, dicsérj és dicsérj! A dicséretet nem lehet túlzásba vinni.
   
   
4. Ismétlés: ahhoz, hogy egy testtartás, mozgásminta megváltozzon, optimalizálódjon, rengeteget kell gyakorolni, hisz a gyakorlás maga a tapasztalás. Tévhit, hogy ha precízen beállítjuk a testtartást/mozgást („húzd ki magad!”, „tartsd egyenesen a derekad!”) úgy is marad. Egyrészt azért, mert a testtartást/mozgást nem mi, terapeuták „állítjuk be”, hanem a páciens tökéletesítgeti (lásd az „aktivitás” pontban). Másrészt azért, mert a mozgásfejlődés nem egyszeri, utasításra megtörténő jelenség, hanem egy folyamat, amely napokon, heteken, sőt, hónapokon át tart és rengeteg vezetett és önálló gyakorlást igényel. Ne feledd, a mozgásminták az idegrendszerben születnek és tárolódnak, így valójában nem a testtel, hanem az idegrendszerrel dolgozol! Ezért nem működik a hagyományos, még mindig uralkodó, test-fókuszú „itt nyújtunk, ott erősítünk és ettől minden helyreáll” megközelítés.
   
   
5. Hasonlóság elve: végül, de nem utolsósorban a mozgásnak hasonlítania kell a célmozgáshoz, azaz feladat-specifikusnak kell lennie. A járásmintát éppúgy nem tudod oldalsó fekvőtámaszban végzett, ún. core-stabilizáló gyakorlatokkal javítani, ahogy a guggolás mintáját sem tökéletesítgetheted húzódzkodással. A járásminta járással javítható, a guggolás guggolással. A mi dolgunk csak az, hogy ehhez megteremtsük az ideális feltételeket, azaz megkeressük a páciens számára aktuálisan optimális gyakorlatvariációt. Igazából ennyike😊.

Feövenyessy Krisztina
a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője