Mindent gyógyító terápia – ingyen!? Mit mond a tudomány a földelésről

Minden problémát gyógyító terápia nem létezik. Pláne nem ingyen. Vagy mégis? 

Gyakran írok a mezítlábazás jelentőségéről. A degeneratív mozgásszervi problémák kialakulásának egyik legfőbb oka az, hogy a test elveszíti rugalmasságát, merevvé és feszessé válik. A rugalmasság elvesztésében komoly szerepet játszik az a jelenség, hogy a civilizált világban mesterségesen egyenes talajon, merev talpú cipőben járva nincs szükség azokra a folyamatos, apró kiegyenlítő (egyensúly megtartó/visszanyerő) mozgásokra, amelyek a természetes talajon mezítláb járó, így az egyensúlyát folyamatosan kereső ember számára biztosítják, hogy a teste élete végéig megőrizze a ruganyosságát, adaptációs képességét. A rendszeres mezítlábazás visszavezetése az egyik leghatékonyabb (ha nem A leghatékonyabb) gyógymód a degeneratív mozgásszervi betegségekre. És ingyen van. Amikor a cipőt levéve természetes talajon járkálsz és/vagy edzel, feszes, merev testtel képtelen lennél adaptálódni a talajhoz, így annak érdekében, hogy megőrizd az egyensúlyodat, kénytelen vagy elengedni a túlzott izomfeszességeket és rugalmasan reagálni a kihívásokra. A cipő nélküli mozgás tehát  nem csak a testtudatot javítja, de egyedülállóan hatékony módszer a felesleges, túlzott izomfeszességek oldására, valamint a testtartás és a mozgásminták javítására is. Nem is értem, hogy a rehabilitációban miért nem sokkal hangsúlyosabb a mezítlábas munka! Sőt, miért van egyáltalán a páciensen cipő, amikor mozgásterápiával gyógyítunk?! 

Összességében tehát a mezítlábazás valóban csodaszer, valóban ingyenes és valóban komoly szerepet játszik a mozgásszervi betegségek megelőzésében és gyógyításában egyaránt. De azt ígértem, hogy nem csak mozgásszervi, hanem BÁRMILYEN problémát gyógyító csodaszert keresünk. Nos, a mezítlábazás állítólag ilyen. A természetes talajjal való közvetlen kapcsolatnak van ugyanis egy olyan vonatkozása is, amelyről eddig kevesebb szót ejtettem, a földelés, vagy grounding. Egyrészt azért nem írtam róla, mert én is csak az utóbbi időkben fedeztem fel a jelentőségét és olvastam mélyebben utána, másrészt azért, mert korábban sokakhoz hasonlóan én is túl elvontnak, ezoterikusnak véltem, pedig – mint kiderült – nem az. Egyszerű fizika. Vagy inkább biofizika 

Egyre több kutatás igazolja, hogy szinte az összes civilizációs betegség közös gyökere a gyulladás. Méghozzá az az alacsony szintű krónikus gyulladás („csendes gyulladás”), amely évekig, sőt, akár egy életen át is tarthat, és amely szép lassan felemészti a szöveteket, miközben folyamatosan terheli az immunrendszert. A diagnózist (és emiatt a kezelést sem) nem könnyíti meg, hogy a gyulladás pontos forrását általában szinte lehetetlen meglelni. Néha ugyan áll mögötte konkrét ok, mondjuk egy korábbi sérülés, szövetkárosodás, de sokkal gyakoribb, hogy a forrás az életmódban rejlik, általános, épp ezért megfoghatatlan. Az egészségtelen étkezési szokások, a mozgás hiánya (vagy az egysíkú, túlterhelő mozgások), a pihenés/regeneráció zavara, a krónikus stressz, a légzésminták megváltozása, a nyakra-főre tolt gyógyszerek, a szervezetünkben felhalmozódó nehézfémek, a mindannyiunkat körbevevő elektroszmog mind-mind olyan tényezők, amelyek hosszú távon súlyosan mérgezik, károsítják a szervezetünket. Méghozzá minden szervünket, szövetünket, általános, szervezetszintű gyulladást okozva. S mivel a panaszok nem hirtelen, egyik pillanatról a másikra alakulnak ki, hanem lassan erősödnek fel, jellemzően nem egy szövetet érintenek, hanem a teljes szervezetet, ráadásul a hagyományos diagnosztikai módszerek gyakran nem mutatnak különösebb eltérést, így a csendes gyulladás szinte megfoghatatlan. A hagyományos, az embert „alkatrészek” halmazaként, nem pedig a maga teljességében vizsgáló orvoslás nem igazán tud mit kezdeni ezzel a világméretű problémával. Vagy részenként kezelik az egyént (Frankenstein rehabilitáció - ki mihez ért, van, aki a szív- és érrendszert, van, aki az emésztőrendszert, mások a mozgás szervrendszerét és így tovább, egyenként, egymástól függetlenül, mi meg csodálkozunk, miért bomlik meg a szervezetünk egysége, harmóniája), vagy általános gyulladáscsökkentőt írnak fel. Életmód eredetű problémákon azonban nem segít a gyógyszer, a legjobb esetben is csak átmeneti, tüneti enyhülést hoz. Ugyanakkor ezernyi káros mellékhatása miatt sok esetben még tovább súlyosbítja azt az alacsony szintű gyulladást, amely – többek közt – épp a különféle méreganyagok felhalmozódása miatt alakult ki. Az integratív medicina és az életmódorvoslás másképp nyúl a problémákhoz, az életmódszokások megváltoztatását célozza meg immunerősítő táplálkozással, testmozgással, célzott táplálékkiegészítéssel, illetve különféle természetes és alternatív gyógymódokkal (ez nem jelenti azt, hogy az életmódorvoslás ne tartaná fontosnak a gyógyszeres kezelést is azokban az esetekben, amikor valóban szükség van rá!). Ilyen természetes terápia a földelés is, amely komoly szerepet játszhat az általános, szervezetszintű gyulladás menedzselésében. Nem véletlen, hogy az utóbbi években a tudományos világ is egyre nagyobb érdeklődéssel fordul a jelenség felé. 

A földelés azt jelenti, hogy direkt kontaktusba kerülünk a Földdel. Pontosabban annak természetes elektromos töltésével. Bár nem vagyok fizikus, talán nem szentségtörés, ha némi magyarázatot fűzök hozzá: a Föld felszíne és a légkör felső rétege (ionoszféra) közti réteg elektromágneses tulajdonsággal bír, egy bizonyos frekvencián vibrál (az alaprezgésszám 7.83 Hz, de pillanatról-pillanatra változik). Ez a vibráció az ún. Schumann-rezonancia. Az elektromágnesesség kialakulásában leginkább a villámlások és egyéb légköri tevékenységek játszanak szerepet. Ez az elektromágneses rezgés minden élőlényt, köztük az embert is átjárja. A Föld felszíne, azaz a természetes talaj, amin járunk, elektromosan aktív, a töltése jellemzően negatív, az ionoszféráé pedig pozitív (1). És most jutottunk el a lényeghez: tudományosan bizonyított, hogy a negatív töltésű elektronok a talajból a testünkbe vezetve széleskörű, és rendkívül előnyös élettani hatásokat gyakorolnak ránk. 

Ahogy fentebb említettem, a civilizált társadalmakban ma a legnagyobb kihívást az ún. nem fertőző betegségek - szív-és érrendszeri betegségek, neurodegeneratív betegségek, 2-es típusú diabétesz, krónikus vesebetegségek, daganatos betegségek stb. - számának elképesztő mértékű emelkedése jelenti. A szakemberek szerint az öregedést, illetve az ezzel kapcsolatos panaszokat, krónikus betegségeket elsősorban az immunrendszer elhasználódása okozza (2), amely a modern szemléletmód szerint az alacsony szintű gyulladások által indukált ún. oxidatív stressznek tulajdonítható (3). Az oxidatív stressz kialakulását drámaian felgyorsítja a modern életstílus, a cukor túlfogyasztás, a mozgáshiány, a stressz, a különféle méreganyagok felhalmozódása, és bizony nagyon úgy tűnik, hogy ide tartozik a természetes talajtól való elszakadás is. 

Az emberiség történelmében a kezdetektől egészen az 1950-es évekig vagy cipő nélkül jártunk, vagy jellemzően bőrből készült a lábbelik talpa. Ma a cipők 95 százaléka olyan anyagból készül, amely akadályozza az elektronok testbe jutását. Arról már nem is beszélve, hogy az elvárosiasodás miatt alig-alig lépünk természetes talajra. Kissé drámaian fogalmazva kijelenthető, hogy csúnyán elszakadtunk a Földanyánktól.

A földeléssel kapcsolatos modern kutatások nagy részében a testet indirekt módon, különféle földelő eszközök (matracok, ülőpárnák stb.) segítségével kapcsolják össze a talajjal, ám muszáj megemlíteni, hogy ezen kutatások egy részét az egyik földelő eszközöket gyártó cég maga finanszírozta (ettől persze az eredmény még lehet valid). Sajnos jóval kevesebb kutatás foglalkozik a természetes, direkt földelés, azaz a természetes talajon járás/ülés/állás/fekvés emberi testre gyakorolt hatásával. Ismerve a világ, és benne a szűkebb tudományos élet működését, ez nem is olyan meglepő. Bár valóban remek, hogy egyre tudatosabban keressük a bizonyítékokon alapuló terápiákat és vetjük el azokat, amelyek hatékonyságát nem támasztják alá evidenciák, nem szabad elfeledkeznünk arról, hogy a kutatók is pénzből élnek. És vajon kinek áll érdekében lefolytatni, vagy épp finanszírozni olyan kutatásokat, amelyek anyagi haszonnal nem kecsegtető terápiákra irányulnak? A kutatások sajnos erősen eltolódnak a gyógyszeres és/vagy drága eszközökön alapuló kezelések vizsgálata irányába, így kétséges, hogy a tudományos eredmények – pontosabban az azokból leszűrt általános következtetések – valóban minden szempontból objektívnek nevezhetőek-e. 

Nézzük a földeléssel kapcsolatos kutatásokat, természetesen a teljesség igénye nélkül! 

Krónikus betegségek 

Prehipertenzív (azaz a magas vérnyomást megelőző állapotú) egyének napi egyetlen órát ültek mezítláb, közvetlen talajkontaktusban. Mind a szisztolés, mind a diasztolés vérnyomásértékek szignifikánsan csökkentek a vizsgált csoportban. A természetes földelés tehát hasznos, ingyenes és mellékhatások nélküli segítség lehet a magas vérnyomás megelőzésében (4). A 2-es típusú diabeteses pácienseknél az alvás közben történő földelés (földelő matraccal) javította a glükóz felhasználást (5). Magas vérnyomásban szenvedő egyéneknél néhány hónapon át tartó napi 10 órányi földelőmatrac használat szignifikánsan csökkentette a vérnyomást (a szisztolés vérnyomás átlagosan 14 százalékkal csökkent) (6).  Több kutatás is arra utal, hogy a földelés a fájdalom- és gyulladáscsökkentésben is jelentős szerepet játszhat (7-9), javítja az alvásminőséget (10, 11), a sebgyógyulást (8,12,13), a vérkeringést (7,14), támogatja a mitochondriumok munkáját (15), az ATP termelést és a fehérjeszintézist (16). 

A földelés és az edzés 

Egy 2023-as áttekintő közlemény (17) egyetlen olyan kutatást talált, amely célzottan a földelés hatását elemzi sportteljesítményre. A kettős vak kutatás (18) azt vizsgálta, hogy a földelés (földelő cipő viselése) javítja-e a sportolói teljesítményt. Nem találtak különbséget az eset és a kontrollcsoport tagjainak energiahatékonysága között, bár nagyon alacsony elemszámmal (10 fő) dolgoztak. Három másik kutatást említ még a közlemény, amelyek ugyan nem a földelésre, hanem inkább a mezítlábazás biomechanikai jellemzőire fókuszáltak, mégis érdekesek lehetnek számunkra, hisz mégiscsak a mezítlábas futás hatásait vizsgálják. Az első szerint a mezítlábas futás gyorsabb tempót tesz lehetővé (19), két másik tanulmány pedig csökkenő oxigénfelhasználást állapított meg (20,21). Kérdés persze, hogy az eredmények a földelésnek (biofizika), az előnyösebb biomechanikai jellemzőknek, vagy esetleg a kettőnek együttesen köszönhetőek. Müller és mtsai. (22) a földelő matracon történő alvás hatását vizsgálták az edzés utáni regenerációra. A földelő csoport tagjai körében szignifikánsan alacsonyabbak voltak a gyulladásos markerek. Hasonló eredményre jutott két másik kutatás is (23,24) 

Összefoglalva tehát: a jelenleg rendelkezésre álló, sajnos igen kevés kutatás alapján a földelés – legyen az természetes vagy indirekt – széles körű pozitív élettani hatást gyakorol a szervezetünkre. A jelenleg legvalószínűbbnek tűnő hipotézis szerint az életmód drasztikus megváltozása a legtöbb embert eltávolította a földtől, ami elektronhiányhoz vezet. Ez az elektronhiány hozzájárul a krónikus, ún. „csendes” gyulladáshoz és az ezzel összefüggő degeneratív betegségekhez. Az elektronhiány földeléssel történő orvoslása csökkenheti az oxidatív stresszt és a gyulladást, így újra aktiválódhatnak a test saját védőmechanizmusai. A földdel való kapcsolat tehát voltaképp egy természetes egészségtámogató „terápia”. 

A földelés legegyszerűbb és legtermészetesebb (no meg a sokoldalúsága – extra biomechanikai előnyök – miatt szerintem a leghatékonyabb is) módja az, ha leveszed a cipőt és kimész a szabadba. Sétálj vagy eddz kültéren, amikor csak lehetséges! Ülj le a földre és pihenj meg a szabadban, és javasold a pácienseidnek is a terápia részeként, elmagyarázva, hogyan hat az emberi szervezetre! És ha máskor nem is, legalább a mozgásterápiás foglalkozásokon vetesd le az edzőcipőt a pácienssel! Ezzel ugyan nem lesz földelve, hisz a rendelőben nem a természetes talajon áll, de a biomechanikai előnyöket kimaxolhatod. És ha netán még a kertbe is kivinnéd....

Feövenyessy Krisztina
a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője 

1. Williams E.R. The global electrical circuit: a review. Atmos Res. 2009;2:140–152.
2. Ray D., Yung R. Immune senescence, epigenetics and autoimmunity. J Clin Immunol. 2018;196:59–63.
3. Iakovou E., Kourti M. A comprehensive overview of the complex role of oxidative stress in aging, the contributing environmental stressors and emerging antioxidant therapeutic interventions. Front Aging Neurosci. 2022;14:827900.
4. S Teli S., Velou M.S., Paramasivam L., Divya D. An experimental Study on immediate effect of direct barefoot contact with earth on prehypertension. Int J Med Res Rev. 2015;3:836–840.
5. Sokal K., Sokal P. Earthing the human body influences physiologic processes. J Alternative Compl Med. 2011;17(4):301–308.
6. Elkin H.K., Winter A. Grounding patients with hypertension improves blood pressure: a case history series study. Altern Ther. 2018;24(6):46–50.
7. Chevalier G., Melvin G., Barsotti T. One-hour contact with the earth's surface (grounding) improves inflammation and blood flow – a randomized, doubled-blind, pilot study. Health. 2015;7:1022–1059
8. Brown D., Chevalier G., Hill M. Pilot study on the effect of grounding on delayed-onset muscle soreness. J Alternative Compl Med. 2010;16(3):265–273.
9. Chevalier G., Patel S., Weiss L., Chopra D., Mills P.L. The effects of grounding (earthing) on bodyworkers’ pain and overall quality of life: a randomized controlled trial. Explore. 2019;15(3):181–190.
10. Ghaly M., Teplitz D. The biologic effects of grounding the human body during sleep as measured by cortisol levels and subjective reporting of sleep, pain, and stress. J Alternative Compl Med. 2004;10(5):767–776
11. Lin C.H., Tseng S.T., Chuang Y.C., Kuo C.E., Chen N.C. Grounding the body improves sleep quality in patients with mild alzheimer’s disease: a pilot study. Healthcare (Basel) 2022;10(3):581.
12. Brown R., Chevalier G., Hill M. Grounding after moderate eccentric contractions reduces muscle damage. Open Access J Sports Med. 2015;6:305–317.
13. Amalu W. 2022. Medical thermography – case studies.https://earthinginstitute.net/wp-content/uploads/2019/02/thermographycasehistories2004.pdf/
14. Chevalier G. Grounding the human body improves facial blood flow regulation: results of a randomized, Placebo controlled pilot study. J Cosmet Dermatol. 2014;4:293–308.
15. Oschman J.L. Charge transfer in the living matrix. J Bodyw Mov Ther. 2009;13(3):215–228.
16. Earthing ToxTest. 2022. Effects in female lewis rats.https://earthinginstitute.net/wp-content/uploads/2021/03/Earthing-effects-in-Lewis-Rats-2010.pdf/ [accessed 13 July 2022]
17. Jamieson IA. Grounding (earthing) as related to electromagnetic hygiene: An integrative review. Biomed J. 2022 Dec 7;46(1):30–40.)
18. Muniz-Pardos B., Zelenkova I., Gonzalez-Aguero A., Knopp M., Boitz T., Graham M., et al. The impact of grounding in running shoes on indices of performance in elite competitive athletes. Int J Environ Res Public Health. 2022;19(3):1317.
19. Baroody N.J. Honors. University of New Hampshire; 2013. The effect of a barefoot running training program on running economy and performance; p. 33.
20. Saz Peiró P. Andar descalzo para recuperar la salud. Medicina Natur. 2018;12:23–28.
21. Hanson N.J., Berg K., Deka P., Meendering J.R., Ryan C. Oxygen cost of running barefoot vs. running shod. Int J Sports Med. 2011;32(6):401–406.
22. Müller E., Pröller P., Ferreira-Briza F., Aglas L., Stöggl T. Effectiveness of grounded sleeping on recovery after intensive eccentric muscle loading. Front Physiol. 2019;10:35.
23. Brown D., Chevalier G., Hill M. Pilot study on the effect of grounding on delayed-onset muscle soreness. J Altern Complement Med. 2010;16(3):265–273.
24. Brown R., Chevalier G., Hill M. Grounding after moderate eccentric contractions reduces muscle damage. Open Access J Sports Med. 2015;6:305–317.