Menu
Cart

A hasizmok vajon mozgatók vagy inkább stabilizátorok?

Józan paraszti ésszel belegondolva baromi hülye kérdés. Kb. olyan, mintha azt kérdezném, hogy a száj vajon evésre, vagy inkább beszédre szolgál. Mégis, rendre felmerül, mindkét oldalról tudományosnak tűnő magyarázatokkal fűszerezve, hogy melyik hatékonyabb, ha a hasizmokat stabilizátorként, vagy inkább mozgatóként tréningezzük.
A hasizmok (de hangsúlyozom, ez minden más izomra is igaz) szerepe kettős: egyrészt a mozgatás, azaz a törzs előre, hátra, oldalra hajlítása vagy csavarása, másrészt a stabilizálás, azaz a különféle végtagmozgásokkal együtt járó (túlzott) extenziónak, laterálflexiónak és rotációnak való ellentartás, azaz a gerinc egyenesen tartása. A kettő egyébként a valóságban nem választható szét élesen egymástól, de ez már egy másik kérdés, most nem mennék bele.
Míg a hasizmokra korábban elsősorban mozgatóként gondoltunk és kisebb hangsúlyt kapott a stabilizációs funkciójuk célzott tréningezése, mára – annak köszönhetően, hogy sikerült néhány kutatás eredményt félreértelmezni – átestünk a ló túloldalára. Szinte kizárólag csak stabilizátorként tréningezzük a hasizmokat és már-már mumusként tekintünk a mozgató funkciók fejlesztésére, azaz a különféle hajlításokra és rotációra (tisztelet a kivételnek, ilyen kivétel pl. a jóga), mert hogy ezek a mozgások „károsítják a gerincet”. A mozgásfóbia már a mindennapi mozgásainkba is beszivárgott, a papírzsepiért is úgy hajolunk le, sőt, fogat is úgy mosunk, hogy egyenesen tartjuk a gerincünket és a térdünk hajlításával csökkentjük a magasságunkat (hogy rendszeresen a pólónkon landoljon az a fránya fogkrém). Érdekes kérdés, hogy az erre tréningezett vendég/páciens vajon milyen hatékonysággal jár, fut, hajít el egy labdát, vagy nyúl fel egy magas polcra!
Kevés dolog bánt annyira, mint az, hogy több oldalas, kutatásokkal teletűzdelt írásokban kell bizonygatnom azt, ami józan paraszti ésszel is egyértelmű: sem az előrehajlás, sem a rotáció nem károsítja az emberi gerincet, ezek alapvető, természetes mozgások. A hasizmokat (ahogy minden más izmot is) tehát komplexen illik tréningezni. Nem elég a mozgató vagy a stabilizáló szerepükre gyúrni, mindkettőt fejleszteni kell, hisz a mindennapi életben (járás, futás, kúszás-mászás, dobás stb.) éppúgy szükségünk van a hatékony hajlító és csavaró mozgásokra, mint a megfelelő stabilizációra. Az előre-, hátra-, oldalrahajlások és a csavarások elsősorban mozgatóként tréningezik a hasizmokat, az antiflexiós, antilaterálflexiós vagy antirotációs gyakorlatok (azaz a gerinc egyenesen tartása a végtagok mozgásai során) főképp stabilizátorként, a természetes mozgások (különféle kúszások, mászások, dobások stb.) pedig egyszerre, mindkét funkciójukban, hisz ahogy korábban említettem, a két funkció nem választható szét élesen egymástól. Mindkét (pontosabban mindhárom) típusú mozgást be kell tehát illeszteni minden (!!!) edzésprogramba, méghozzá nagyjából azonos hangsúllyal. Értelemszerűen megfelelően megalapozva és felépítve az edzésprogramot, hisz az a gerinc, amit a különféle egyoldalú edzésprogramok és/vagy a mozgásfóbiák miatt már évek óta nem mozgattak át, valószínűleg nem képes sérülések nélkül megbirkózni a túl hirtelen bevezetett, vagy nem megfelelően adagolt terhelésekkel.
Magyarra fordítva a szót: MINDEN mozgásprogramban szerepelnie KELL
  • a fekvőtámasz különféle variációinak, a súlyok emelésének stb.,
  • az előre/oldalra/hátrahajlásoknak, csavarásoknak
  • illetve a természetes mozgásoknak, azaz a kúszás, mászás, dobás, rúgás stb. különféle változatainak

Feövenyessy Krisztina
a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

Bejelentkezés vagy Regisztráció

 

 

Weboldalunk az oldal működése és a felhasználói élmény javítása érdekében sütiket használ (cookie), ahogy minden korszerű weboldal. Itt engedélyezheti vagy letilthatja a sütik használatát. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a sütik tiltásával bizonyos funkciók nem vagy nem megfelelően fognak működni!