A lapocka diszkinézis rehabilitációja

A teljes tananyag örökre elérhető marad a saját hallgatói felületeden – bármikor, korlátlanul visszanézheted!

A váll-vállöv régió komplex videós gyakorlattárat külön is megvásárolhatod ehhez a tananyaghoz. A gyakorlattár nem kész „lapocka-protokollt” kínál, hanem olyan gyakorlatokat és módosítási lehetőségeket mutat be, amelyekből az adott ember állapotához, terhelhetőségéhez és céljaihoz igazodó mozgásprogram építhető fel.

A befagyott váll mellett Kriszta másik nagy szerelem-témája.

A lapocka elemelkedik, billen, „szárnyal”, túl korán vagy túl későn indul el, esetleg nem ugyanúgy mozog a két oldalon. A látvány szokatlan, ezért könnyen megszületik a diagnózis: lapocka-diszkinézis. A következő lépés pedig rendszerint az, hogy megpróbáljuk a lapockát hátra és lefelé húzni, majd ebben a helyzetben megerősíteni (brrrr.....).

Csakhogy a lapocka nem egy kijelölt pályán közlekedő alkatrész, amelyet vissza kell igazítani a „helyes” helyére.

A lapocka mozgása emberenként, feladatonként, sebességenként és terhelési helyzetenként változik. A két oldal közötti különbség sem feltétlenül kóros: lehet alkati sajátosság, korábbi terhelésekhez kialakult alkalmazkodás vagy az adott mozdulat természetes variációja. Az eltérő mozgás fájdalommentes embereknél is gyakori, miközben vállfájdalom tökéletesen „szabályosnak” látszó lapockamozgás mellett is jelen lehet.

A lapocka-diszkinézis ezért nem önálló kórkép, és nem bizonyítja, hogy megtaláltuk a vállfájdalom okát. Megfigyelt mozgásjelenség, amely az adott ember esetében lehet lényeges, lényegtelen, a panaszhoz hozzájáruló tényező vagy éppen annak következménye.

A valódi kérdés nem az, hogy megfelel-e a lapocka mozgása egy tankönyvi mintának, hanem az, hogy képes-e a vállöv az adott feladathoz rugalmasan alkalmazkodni.

A tananyagban újraértelmezzük a lapocka szerepét a váll működésében. Megnézzük, hogyan kapcsolódik a kulcscsonthoz, a felkarhoz, a mellkashoz és a törzshöz, és miként változtatja helyzetét a kar mozgása, a terhelés iránya, a mozdulat sebessége és célja szerint. Foglalkozunk azzal, hogy:

• mit nevezünk lapocka-diszkinézisnek;
• miért nem tekinthető önmagában diagnózisnak;
• mekkora természetes változatosság figyelhető meg a lapocka mozgásában;
• mikor lehet jelentősége a két oldal közötti különbségnek;
• milyen kapcsolat állhat fenn a lapockamozgás és a vállfájdalom között;
• hogyan befolyásolja a lapocka mozgását a kulcscsont, a felkar, a mellkas és a törzs;
• milyen szerepet játszik a rotátorköpeny és a lapockát mozgató izmok együttműködése;
• miként változik a lapocka viselkedése fáradás, nagyobb ellenállás vagy eltérő mozgássebesség hatására;
• és hogyan különíthető el a mozgásvariáció az idegi vagy más szöveti károsodás következtében kialakuló valódi lapockaszárnyalástól.

A „stabil lapocka” hagyományos elképzelése gyakran egyetlen ideális helyzetet keres: lapocka hátra, lefelé, mellkasra simítva. Ez azonban éppen azt veszi el a rendszertől, amire a kar szabad és erőteljes mozgatásához szüksége van: a lapocka mozgását.

A stabilitás itt sem mozdulatlanságot jelent. A lapockának felfelé és lefelé kell fordulnia, billennie, közelednie és távolodnia kell a gerinctől, miközben folyamatosan alkalmazkodik a felkar, a kulcscsont, a mellkas és a törzs helyzetéhez. Nem rögzíteni kell, hanem képessé tenni arra, hogy változatos helyzetekben is megfelelően vegyen részt a mozgásban.

A tananyagban bemutatjuk a lapockamozgás klinikai vizsgálatának lehetőségeit és korlátait is. Megnézzük:

• hogyan figyelhető meg a lapocka nyugalmi helyzete és mozgása;
• miért érdemes több irányban, különböző sebességgel és eltérő terhelések mellett vizsgálni;
• milyen információt adhat a két oldal összehasonlítása;
• hogyan változhat a vállfájdalom vagy a mozgás, ha vizsgálat közben módosítjuk a lapocka helyzetét;
• mit mutathatnak meg a lapocka mozgását segítő vagy korrigáló tesztek;
• milyen jelek vethetik fel perifériás ideg érintettségét;
• mikor válhat szükségessé további neurológiai vagy ortopédiai kivizsgálás;
• és miért nem elegendő pusztán ránézés alapján kijelenteni, hogy a lapocka „rosszul működik”.

Ha a lapocka kézi korrekciója csökkenti a fájdalmat vagy javítja a mozgást, az hasznos információ lehet. Nem bizonyítja azonban, hogy megtaláltuk a panasz okát, és azt sem, hogy a lapockát a továbbiakban mindig ugyanabban a korrigált helyzetben kell tartani. Csupán azt mutatja meg, hogy a mozgás egyik módosítása az adott pillanatban megváltoztatta a tünetet vagy a funkciót.

A rehabilitáció célja ezért nem az esztétikailag szimmetrikus vagy mozdulatlan lapocka kialakítása. Sokkal inkább a vállöv mozgásválasztékának, terhelhetőségének és alkalmazkodóképességének fejlesztése. Ehhez olykor célzott izomerősítésre, máskor koordinációs tanulásra, a mellkas és a törzs bevonására, vagy egyszerűen változatosabb és fokozatosan nehezedő mozgástapasztalatokra van szükség.

Kinek ajánljuk?

Minden olyan gyógytornásznak, mozgásterapeutának, edzőnek, gyógymasszőrnek és más mozgásszervi problémákkal foglalkozó szakembernek, aki szeretné mélyebben megérteni a teniszkönyök kialakulását és vizsgálatát.

Különösen hasznos számodra, ha már számos technikát ismersz, de hiányzik az a rendszer, amely segít eldönteni, valójában mit, miért és milyen összefüggésben vizsgálsz.

Fontos tudnivaló a tananyag felépítéséről

Ez az önálló tananyag A váll-vállöv komplex szemléletű rehabilitációja című átfogó képzés egyik tananyagegysége. Emiatt a videókban előfordulhatnak olyan visszautalások, amelyek a teljes képzés korábbi anatómiai, élettani vagy általános rehabilitációs fejezeteire vonatkoznak.

A váll-vállöv régió komplex videós gyakorlattára külön is megvásárolható. A gyakorlattár nem kész „lapocka-protokollt” kínál, hanem olyan gyakorlatokat és módosítási lehetőségeket mutat be, amelyekből az adott ember állapotához, terhelhetőségéhez és céljaihoz igazodó mozgásprogram építhető fel.

Nem kész diagnózist és nem bemagolandó receptet kapsz, hanem olyan gondolkodási rendszert, amely segít megérteni, mi állhat az adott ember könyökfájdalmának hátterében.

Oktató: Feövenyessy Krisztina
Részvételi díj: 12.900 Ft, amely tartalmazza a magyar nyelvű igazolás árát is
Leckék száma:  2 videós lecke, összesen 1 óra 50 perc

Hogyan jutsz hozzá a részvételi igazoláshoz?

A megszokott formátumú részvételi igazolást a tananyag elsajátítását követően tudod letölteni szintén a saját hallgatói felületedről. Amennyiben szeretnéd, hogy olyan szép legyen, mint amit a tantermi képzéseken adunk a hallgatóknak, javasoljuk, hogy minőségi papírra, színes printerrel nyomtasd ki (mi is ezt tesszük). Még egy fontos információ: a részvételi igazolásokra ezüst színű dombornyomott körcímkét szoktunk ragasztani, ettől olyan elegáns. A körcímkéhez akkor is hozzájuthatsz, ha e-learning képzést végzel, mégpedig a következőképp:

1. A címkét nyitvatartási időben személyesen átveheted (vagy megbízottad is átveheti) az oktatóközpontban

2. Amennyiben webáruházunkból rendelsz bármilyen terméket, a csomagban elküldjük Neked a körcímkét is. Ez esetben csak annyi a dolgod, hogy a webáruházban 0 Ft-os értékkel szereplő "körcímke" terméket is beleteszed a megvásárolni kívánt termék mellett a kosaradba.

3. A körcímkét önállóan is megrendelheted webáruházunkból, természetesen maga a címke ez esetben is ingyenes, a mindenkor érvényes szállítási költséget azonban akkor is ki kell fizetned, ha csak a címkét rendeled meg.

Mit kell tudni az e-learning képzésekről?

Oktatóink – ahogy az a képzéseinken megszokott - közérthetően magyaráznak, a tananyagokat ábrákkal, anatómiai modelleken történő demonstrációval teszik még könnyebben követhetővé. Minden egyes elméleti és gyakorlati oktatóanyag tetszés szerint bármikor átismételhető, visszanézhető, hisz a videókat korlátlan időre elérhetővé tesszük saját hallgatói felületeden.

Biztosítunk-e konzultációs lehetőséget?

A felkészülés során folyamatos online konzultációs lehetőséget biztosítunk Számodra. Facebook-os szakmai csoportunkban elérheted oktatóinkat, és bármikor felteheted a tananyaggal (vagy bármi mással) kapcsolatos kérdéseidet.