A váll-vállöv komplex rehabilitációs gyakorlattára – 5,5 órás videós képzés

Ez nem egyszerű gyakorlattár. Több mint 5,5 órányi videós tananyag, amely a rehabilitáció alapelveitől és az irritábilis rendszer megnyugtatásától indul, majd a mobilitás, az erő és a koordináció fokozatos fejlesztésén keresztül egészen a dobásokig, a perturbációig, a dinamikus és játékos feladatokig vezeti végig a vállrehabilitáció folyamatát.

A teljes tananyag örökre elérhető marad a saját hallgatói felületeden – bármikor, korlátlanul visszanézheted!

Gyakorlatcsaládok, regressziók és progressziók a fájdalmas, irritábilis váll megnyugtatásától a teljes funkció és terhelhetőség visszaépítéséig

Gyakorlatot találni ma már könnyű. Az internet tele van rotátorköpeny-erősítéssel, lapockastabilizálással, mobilizációval és gumiszalagos vállgyakorlatokkal. A valódi szakmai nehézség nem az, hogy milyen gyakorlatot ismersz, hanem az, hogy:

• miért éppen azt választod;
• milyen állapotban lévő vállnak adod;
• honnan indítod a terhelést;
• hogyan módosítod a feladatot, ha fájdalmat, félelmet vagy bizonytalanságot vált ki;
• mikor érdemes könnyíteni, és mikor jött el a nehezítés ideje;
• milyen irányban építed tovább a megszerzett képességet;
• és hogyan jutsz el az egyszerű, kiszámítható gyakorlattól az ember munkájának, sportjának vagy mindennapi életének összetett terheléseihez.

Ez a képzés ezért nem gyakorlatok egymás után rendezett katalógusa. Olyan rehabilitációs gondolkodási és progressziós rendszert ad, amely segít kiválasztani, felépíteni és az adott emberhez igazítani a megfelelő mozgásingert.

Mert nincs egyetlen „jó gyakorlat” befagyott vállra, rotátorköpeny-tendinopathiára, instabilitásra vagy lapocka-diszkinézisre. Ugyanaz a feladat az egyik ember számára túl nehéz, a másiknak értelmetlenül könnyű, a harmadiknak pedig éppen megfelelő lehet. A gyakorlat értékét nem a neve vagy a látványossága adja, hanem az, hogyan illeszkedik az adott ember aktuális állapotához és a rehabilitáció egész folyamatához.

A tananyag felépítése:

A rehabilitáció alapelvei és menete

Mielőtt gyakorlatot választanánk, meg kell határoznunk, hol tart jelenleg a páciens, és mi lehet a következő reálisan elérhető lépés.

A tananyagban ezért elsőként áttekintjük:

• hogyan mérjük fel a váll aktuális ingerlékenységét és terhelhetőségét;
• miként különböztetjük meg a tünetek elfogadható, átmeneti fokozódását a valódi túlterheléstől;
• hogyan határozzuk meg a rehabilitáció rövid és hosszabb távú céljait;
• milyen szempontok alapján választunk kiinduló gyakorlatot;
• hogyan adagoljuk a mozgástartományt, az ellenállást, az ismétlésszámot és a gyakoriságot;
• milyen jelek alapján tartjuk fenn, csökkentjük vagy növeljük a terhelést
• miként építjük egymásra a mobilitást, az erőt, a koordinációt, a sebességet és a reakcióképességet;
• és hogyan vezetjük vissza az embert a saját munkájához, sportjához és mindennapi tevékenységeihez.

Nem merev szakaszokat és mindenkire érvényes időpontokat kapsz. A rehabilitáció menetét a szövetek állapota, a tünetek viselkedése, a páciens terhelési előzménye, céljai, félelmei és aktuális alkalmazkodóképessége együttesen alakítja.

Gyakorlatcsaládok és progressziók

A képzésben nem elszigetelt feladatokat, hanem egymással rokon gyakorlatcsaládokat mutatunk be. Így nem egyetlen kivitelezést kell lemásolnod: megérted a gyakorlat célját, és azt is, hogyan alakíthatod át az adott ember számára.

A gyakorlatokhoz regressziókat, progressziókat és különféle variációkat kapsz. Megnézzük, hogyan változtatható többek között:

• a kiinduló testhelyzet;
• a megtámasztás mértéke;
• a mozgástartomány;
• a külső ellenállás;
• az erőkar;
• a végrehajtás sebessége;
• a mozgás kiszámíthatósága;
• a koordinációs követelmény;
• valamint a feladat összetettsége és funkcionális hasonlósága.

A cél nem az, hogy újabb és újabb gyakorlatokat gyűjts. Azt tanulod meg, hogyan bánj velük.

Az irritábilis rendszer megnyugtatása és a kompetenciaérzet megteremtése

A rehabilitáció nem mindig azzal kezdődik, hogy megerősítjük a gyenge izmokat. Egy erősen fájdalmas, bizonytalan vagy könnyen fellobbanó rendszer számára kezdetben már az is komoly feladat lehet, hogy ismét biztonságos mozgástapasztalatokat szerezzen.

Ebben a részben olyan lehetőségeket mutatunk be, amelyek segítségével:

• megtalálhatod a tolerálható kiinduló mozgást;
• csökkentheted a feladat fenyegető jellegét;
• finoman adagolhatod a mozgástartományt és a terhelést;
• külső segítséget, megtámasztást vagy egyszerűbb testhelyzetet használhatsz;
• fokozatosan visszaadhatod a páciensnek a mozgás feletti kontroll élményét;
• és megteremtheted azt a kompetenciaérzetet, amelyre a későbbi terhelés épülhet.

Nem azt üzenjük a páciensnek, hogy a válla sérülékeny, ezért minden mozdulattól óvnia kell. Olyan helyzetet teremtünk, amelyben megtapasztalhatja: képes mozogni, képes befolyásolni a tüneteit, és fokozatosan egyre többet tud elviselni.

Célzott lapockamobilitás

A lapockát nem rögzítjük egyetlen „helyes” pozícióba. Mozgását több irányban, különböző testhelyzetekben és a kar mozgásával összekapcsolva fejlesztjük.

A gyakorlatok segítségével bővíthető:

• a lapocka mozgásválasztéka;
• a lapocka, a felkar és a kulcscsont együttműködése;
• a vállöv és a mellkas közötti kapcsolat;
• valamint a lapockamozgás érzékelése és aktív szabályozása.

Nem „szép” lapockamozgást tanítunk. Használható, változatos és az adott feladathoz alkalmazkodó vállövi működést építünk.

Üres mozgásterjedelem helyett valódi mobilitás

A passzívan elérhető mozgástartomány önmagában még nem jelent mobilitást. A páciensnek képesnek kell lennie arra is, hogy a megszerzett tartományt aktívan használja, kontrollálja és fokozatosan terhelje.

Ebben a blokkban olyan feladatokat találsz, amelyek:

• segítik a váll mozgástartományának fokozatos visszaszerzését;
• összekapcsolják a passzív lehetőséget az aktív kontrollal;
• fejlesztik a véghelyzeti erőt és biztonságérzetet;
• bevonják a lapockát, a mellkast és a törzset;
• valamint átvezetnek az egyszerű mobilizációtól a funkcionális mozgásig.

Nem az a cél, hogy a vizsgálóágyon néhány fokkal messzebbre mozdítható legyen a kar. Az a cél, hogy az ember képes legyen használni is azt a mozgástartományt.

Célzott rotátorköpeny-gyakorlatok

A rotátorköpeny fejlesztése jóval több a gumiszalaggal végzett ki- és berotációnál.

A gyakorlattár megmutatja, hogyan terhelhetők a rotátorköpeny izmai:

• különböző vállhelyzetekben;
• eltérő mozgástartományokban;
• izometriás, koncentrikus és excentrikus munkával;
• zárt és nyílt mozgásláncban;
• lassú, kontrollált és gyorsabb feladatok során;
• valamint a teljes felső végtag mozgásába beépítve.

Az izoláltabb gyakorlat lehet kiindulópont, de nem végállomás. A rotátorköpeny valódi feladata mozgás közben, változó terhelési helyzetekben és a vállöv többi elemével együtt jelenik meg.

Dobás, perturbáció és a bizonytalanság bevezetése

A mindennapi élet és a sport nem mindig kiszámítható. A vállnak nem csupán az előre megtervezett, lassú mozgásokhoz kell alkalmazkodnia, hanem a gyorsan változó erőkhöz, váratlan helyzetekhez és külső zavarásokhoz is.

A képzésben ezért helyet kapnak:

• különböző nehézségű dobó- és elkapófeladatok;
• kiszámítható, majd fokozatosan változó perturbációk;
• reakcióképességet és gyors alkalmazkodást igénylő gyakorlatok;
• valamint a bizonytalanság biztonságosan adagolt bevezetése.

A perturbáció nem látványos rángatás, a dobás pedig nem csupán sportolóknak való. Mindkettő eszköz arra, hogy a váll megtanuljon reagálni, erőt elnyelni és továbbítani, valamint változó körülmények között is megőrizni használható stabilitását.

Játékos és dinamikus gyakorlatok

A rehabilitáció nem szükségképpen steril és örömtelen ismétlések sorozata. A játékos feladatok motiválóbbá és természetesebbé tehetik a mozgást, csökkenthetik a fájdalmas testrész túlzott megfigyelését, és olyan változatosságot teremthetnek, amelyet egy szigorúan előírt gyakorlat kevésbé enged meg.

A dinamikus gyakorlatok során fokozatosan megjelenik:

• a nagyobb sebesség;
• a lendület;
• a fékezés;
• az erőelnyelés és -továbbítás;
• a több ízületet összekapcsoló mozgás;
• valamint a teljes test részvétele.

Így jutunk el a kontrollált vállgyakorlattól az élethez. Mert a páciens végső célja ritkán az, hogy fájdalom nélkül végre tudjon hajtani háromszor tíz ismétlést egy gumiszalaggal.

Ellenállásos nyújtások és trakció

A gyakorlattárban az ellenállásos nyújtások és a trakció alkalmazási lehetőségeit is bemutatjuk.

Megnézzük:

• hogyan kapcsolható össze a nyújtási inger az aktív izommunkával;
• miként fejleszthető egyszerre a mozgástartomány, az erő és a kontroll;
• hogyan adagolható az ellenállás az aktuális terhelhetőséghez;
• milyen céllal alkalmazható a trakció;
• mikor adhat kellemesebb vagy szabadabb mozgásélményt;
• és hogyan illeszthetők ezek az eszközök a rehabilitáció egészébe.

Egyik technikát sem önálló csodamódszerként kezeljük. Értéküket az adja, hogy a megfelelő embernél, megfelelő céllal és megfelelő dózisban használjuk őket.

Kinek ajánljuk?

Minden olyan gyógytornásznak, mozgásterapeutának, edzőnek, gyógymasszőrnek és más mozgásszervi problémákkal foglalkozó szakembernek, aki nem csupán több vállgyakorlatot szeretne ismerni, hanem érteni akarja a rehabilitáció felépítésének logikáját is.

Különösen hasznos számodra, ha:

• sok vállgyakorlatot ismersz, de nehéz kiválasztanod, melyikkel kezdj;
• bizonytalan vagy a terhelés adagolásában;
• nem mindig tudod, hogyan könnyíts egy fájdalmas vagy túl nehéz feladaton;
• a rehabilitációd gyakran megáll a gumiszalagos erősítésnél;
• nehéz átvezetned a pácienst az egyszerű gyakorlatoktól a munkához vagy sporthoz szükséges összetett terhelésekig;
• szeretnéd a mobilitást, az erőt, a koordinációt, a sebességet és a reakcióképességet egyetlen folyamatba rendezni;
• vagy kész protokollok helyett szabadon alakítható szakmai eszköztárat keresel.

Fontos tudnivaló a tananyag felépítéséről

Ez az önálló tananyag A váll-vállöv komplex szemléletű rehabilitációja című átfogó képzés egyik tananyagegysége. Emiatt a videókban előfordulhatnak olyan visszautalások, amelyek a teljes képzés korábbi anatómiai, élettani vagy általános rehabilitációs fejezeteire vonatkoznak.

Oktató: Feövenyessy Krisztina és Németh Olga
Részvételi díj: 19.900 Ft, amely tartalmazza a magyar nyelvű igazolás árát is
Leckék száma:  12 videós lecke, összesen 5 óra 35 perc

Hogyan jutsz hozzá a részvételi igazoláshoz?

A megszokott formátumú részvételi igazolást a tananyag elsajátítását követően tudod letölteni szintén a saját hallgatói felületedről. Amennyiben szeretnéd, hogy olyan szép legyen, mint amit a tantermi képzéseken adunk a hallgatóknak, javasoljuk, hogy minőségi papírra, színes printerrel nyomtasd ki (mi is ezt tesszük). Még egy fontos információ: a részvételi igazolásokra ezüst színű dombornyomott körcímkét szoktunk ragasztani, ettől olyan elegáns. A körcímkéhez akkor is hozzájuthatsz, ha e-learning képzést végzel, mégpedig a következőképp:

1. A címkét nyitvatartási időben személyesen átveheted (vagy megbízottad is átveheti) az oktatóközpontban

2. Amennyiben webáruházunkból rendelsz bármilyen terméket, a csomagban elküldjük Neked a körcímkét is. Ez esetben csak annyi a dolgod, hogy a webáruházban 0 Ft-os értékkel szereplő "körcímke" terméket is beleteszed a megvásárolni kívánt termék mellett a kosaradba.

3. A körcímkét önállóan is megrendelheted webáruházunkból, természetesen maga a címke ez esetben is ingyenes, a mindenkor érvényes szállítási költséget azonban akkor is ki kell fizetned, ha csak a címkét rendeled meg.

Mit kell tudni az e-learning képzésekről?

Oktatóink – ahogy az a képzéseinken megszokott - közérthetően magyaráznak, a tananyagokat ábrákkal, anatómiai modelleken történő demonstrációval teszik még könnyebben követhetővé. Minden egyes elméleti és gyakorlati oktatóanyag tetszés szerint bármikor átismételhető, visszanézhető, hisz a videókat korlátlan időre elérhetővé tesszük saját hallgatói felületeden.

Biztosítunk-e konzultációs lehetőséget?

A felkészülés során folyamatos online konzultációs lehetőséget biztosítunk Számodra. Facebook-os szakmai csoportunkban elérheted oktatóinkat, és bármikor felteheted a tananyaggal (vagy bármi mással) kapcsolatos kérdéseidet.