Mit mond a bizonyítékokon alapuló orvoslás a derékfájdalom kezeléséről?

Gyakran felmerül a kérdés, hogy mit kezdjünk a derékfájós pácienssel. Ilyenkor jellemzően özönlenek a különféle jótanácsok, amelyek egy része minden tudományos megalapozottságot nélkülöz, vagy már rég elavult, mint kezelési metódus. Nos, íme a NICE (National Institute for Health and Care Excellence) derékfájdalom kezelésével kapcsolatos friss iránymutatása (amellyel egyébként minden szempontból azonosulni tudok) (1).

Hogy mi az a NICE? A brit Egészségügyi Minisztérium által felügyelt szervezet, amelynek az a feladata, hogy az egészségügyi ellátórendszer munkáját segítse a legfrissebb tudományos bizonyítékokon alapuló iránymutatások, protokollok kidolgozásával. A NICE-n belül a különféle szakterületek legkiválóbb szakemberei dolgoznak nap mint nap azon, hogy nyomon kövessék a tudományos kutatásokat, és azok eredményei alapján ajánlásokat dolgozzanak ki a kórházak, klinikák, egészségügyi dolgozók számára a különféle betegségek kezelésével kapcsolatban. A NICE ajánlásait világszerte a legnevesebb szakemberek is figyelembe veszik, úgyhogy bízom benne, hogy még talán azok is elfogadják a hitelességét, akik nem pontosan értik az egyes irányelvek mögötti mechanizmusokat (és nem hangzik el „érvként” az, hogy „ez hülyeség, mert az én szomszédom derékfájós unokájának is segített a deréktámasztó öv!” 😊

Nézzük tehát a derékfájdalom kezelésével kapcsolatos modern ajánlásokat! Helyenként rövidítettem és egyszerűsítettem az olvasmányosság, közérthetőség kedvéért, és itt-ott kékkel beszúrtam egy-egy megjegyzést😊

Első lépésként minden esetben ki kell zárni a súlyos betegségeket (daganatos vagy fertőzéses megbetegedés, trauma vagy súlyos gyulladásos betegség). Ha ugyanis ilyennel állunk szemben, értelemszerűen más NICE ajánlások alkalmazandóak. Az alábbi irányelvek tehát azokra az esetekre érvényesek, amelyek orvosilag nem tekinthetőek súlyosnak (a statisztikák szerint ez a derékfájdalmak 90-95%-át jelenti, és igen, alapvetően ebbe a csoportba tartoznak a degeneratív betegségek, köztük a rettegett porckorongsérv is!!!).

A képalkotó vizsgálatokkal kapcsolatos irányelvek

• Ne küldd rutin-szerűen képalkotó vizsgálatra a derékfájós pácienst! Magyarázd el, hogy a diagnózishoz nem feltétlenül szükséges a képalkotó lelet. Csak akkor érdemes képalkotó vizsgálatra küldeni a pácienst, ha annak eredménye várhatóan befolyásolni fogja a terápiát.

A konzervatív kezelésekkel kapcsolatos irányelvek

• Önmenedzsment: Lásd el információkkal a pácienst a derékfájdalom természetével és a kialakulás okaival kapcsolatban, illetve segítsd őt személyre szabott tanácsokkal annak érdekében, hogy képessé váljon saját maga menedzselni a derékfájdalmat!
• Testmozgás: Javasolj képzett szakember által vezetett csoportos mozgásformát (biomechanikai, aerobic, body and mind, vagy ezek kombinációja)! Vedd figyelembe az egyén specifikus igényeit, preferenciáit, képességeit, amikor javaslatot teszel a mozgásformára! (Angliában az ilyen kondicionáló jellegű csoportos órák az egészségügyi ellátás – azaz az angol TB - keretén belül igénybe vehetőek)
• Ortézisek: Ne javasolj/írj fel öveket és korzetteket, talpbetéteket, gördülőtalpú cipőket!
• Manuálterápia: Kizárólag kiegészítő kezelésként - a mozgás mellé - ajánlj manuálterápiás kezelést (gerincmanipulációt, mobilizációt vagy lágyszöveti technikákat)! Ne végezz trakciót (pl. denevérpad) derékfájós páciensek esetében!
• Akupunktúra: Ne javasolj akupunktúrás kezelést derékfájós páciens számára!
• Elektroterápia: Ne javasolj ultrahang, PENS, TENS és interferenciás kezelést derékfájós páciens számára!
• Pszichológiai terápia: Szükség esetén - de kizárólag kiegészítő kezelésként a mozgás mellé – javasolj pszichológiai terápiákat (kognitív viselkedésterápiát). A pszichológiai terápia akkor szükséges, ha jelentős pszichoszociális hátráltató tényezőket tapasztalsz (pl. kinetofóbia, tehát a mozgástól való indokolatlan félelem a derékfájdalom miatt), vagy, ha az eddigi, adekvát kezelések nem vezettek eredményre. Ilyen esetekben érdemes olyan csoportos terápiát javasolni, ahol az egyén igényeit és képességeit maximálisan figyelembe veszik.
• Vissza a munkába program: Biztasd, és támogasd a pácienst, hogy minél előbb térjen vissza a normál mindennapi tevékenységeihez.

Összefoglalva:

Ahhoz, hogy fentiek érthetővé váljanak, tisztában kell lenni azzal a ma már bizonyított ténnyel, hogy a derékfájdalmak túlnyomó többsége életmód eredetű, ergo CSAKIS az életmód reformja vezethet sikerre. Ebből következik, hogy

• Nem az a cél, hogy a különféle kezelésekkel magunkhoz kössük a pácienst, hanem az, hogy megtanítsuk arra, hogyan tud önállóan, életmódváltással védekezni a derékfájdalom ellen. Ettől lesz ugyanis fenntartható a program.
• Derékfájdalom esetén a két legfontosabb (elengedhetetlen) terápia a páciensoktatás és a mindennapos testmozgás. A páciens felvilágosítása legyen érthető, magyar nyelvű, személyre szabott. A javasolt mozgásforma legyen olyan, amit a páciens élvez, és amely könnyen elérhető a számára (ellenkező esetben ugyanis nem fogja csinálni😊).
• A pihentetésen alapuló terápiás megközelítés már a múlté, kiemelten fontos, hogy a páciens minél hamarabb térjen vissza mindennapi tevékenységeihez
• A manuálterápia – bármennyire trendi is mostanában - csakis kiegészítő kezelés lehet a mozgás mellett a derékfájós páciens esetében
• Számos, még napjainkban is igen népszerű eszköz/kezelés bizonyítottan nem hatékony derékfájdalom esetén, így felesleges – sőt, gyakran káros is – ezeket alkalmazni. Ha másért nem, hát azért káros, mert elviszi a fókuszt a valódi terápiáról, a mozgásról.
• A pszichés hátráltató tényezők ( kinetofóbia, erős betegségtudat stb.) leküzdése nélkül a terápia nem vezet sikerre

Feövenyessy Krisztina
a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

1. https://www.nice.org.uk/guidance/ng59/chapter/Recommendations