Krónikus fájdalom, depresszió és fascia. Hogyan függenek össze? Lehet-e gyógyítani anélkül, hogy mindhárom tényezőt figyelembe vennénk?

Az egészség modern, ún. bio-pszicho-szociális modellje szerint az egészség és a betegségek nem vezethetőek vissza pusztán fizikai tényezőkre, azaz sérülésekre, fertőzésekre és/vagy túlterhelésekre. Fizikai és mentális egészségünk szociális, pszichológiai és biológiai faktorok dinamikus interakcióinak milyenségén múlik (1,2), azaz munkahelyi körülményeink, családi viszonyaink, társas kapcsolataink, beállítottságunk, tapasztalataink és hiedelmeink éppúgy befolyásolják az egészségünket, mint a fizikális tényezők.

A bio-pszicho-szociális modell szerint a krónikus fájdalom és a depresszió erőteljesen összekapcsolódik, kölcsönösen hatnak egymásra (3,4). Klinikai tanulmányok sora bizonyítja, hogy a krónikus fájdalommal élők 60-85 százaléka szenved súlyos depresszióban (5,6), ám ez az összefüggés korántsem tudható le annyival, hogy a fájdalom okozza a depressziót. A kapcsolat ugyanis kétirányú:

• a krónikus fájdalom jelentősen befolyásolhatja a pszichét. A fájdalom tartós élménye, illetve ennek mellékhatásai, azaz a funkcióképesség csökkenése, az alvás- és az életminőség általános romlása egyaránt hozzájárul a reménytelenségérzet és a kétségbeesés kialakulásához (7,8)
• De mindez visszafelé is igaz! A pszichés faktorok – önbizalomhiány, szorongás, asszertivitás hiánya stb. – szignifikánsan befolyásolják a fájdalom megélését, a megküzdési képességeket, illetve azokat a tényezőket – fájdalomtűrő képesség, remény és optimizmus – amelyek a fájdalommenedzsmentben jelentős szerepet játszanak (9). A negatív gondolkodásminták fokozhatják a fájdalomélményt, a pozitív gondolkodás pedig csökkentheti azt

Most, hogy nagyjából látjuk már a fájdalom és a psziché kétirányú kapcsolódását, összefonódását, nézzük meg, hogy jön a képbe a fascia!

FMFA-s tanulmányainkból (😊) tudjuk, hogy a fascia 3 dimenziós hálóként van jelen az emberi testben. Minden egyes struktúrát – a belső szerveket, izmokat, a csontokat és az idegrostokat is – becsomagol, ezáltal össze is kapcsol egyetlen egésszé. Bármilyen szövetünk is sérül tehát, az bizony hat a többi szövetre és azok működésére is. A fascia feszesebbé válása, megvastagodása és csökkent elaszticitása a kutatások szerint erőteljesen hozzájárul bizonyos patológiás állapotok, betegségek kialakulásához (10,11). A krónikus derék- vagy nyakfájdalmat előszeretettel kötik össze a fascia tulajdonságainak megváltozásával, azaz megvastagodásával, rugalmatlanabbá válásával (12-15). A fascia és a krónikus fájdalom kapcsolata tehát ma már egyértelműen bizonyított.

De vajon mi a helyzet a fascia és a depresszió kapcsolatával? Egy tanulmányban (11) Michalakék megfigyelték, hogy a depressziós páciensek fasciája merevebb és csökkent az elaszticitása. Ráadásul a tanulmány azt is kimutatta, hogy már egy rövid SMR protokoll is javította a depresszió egyik fontos tünetét, a memória-torzítást (memória torzítás = könnyebben idézünk fel negatív dolgokat/történéseket, mint pozitívakat). Magyarra fordítva: a fascia „lazítása”, a szöveti feszességek oldása pozitív hatással van a depresszióra, azaz a pszichénkre (masszőr kollégáknak: nem véletlenül mondom, hogy a masszázs egy káprázatos, sokoldalú terápia. Nem csupán a szöveti feszességeket oldja, de a kötőszövet lazításával szó szerint boldogabbá is tesz bennünket♥)

Mindezen információk együttesen erőteljesen valószínűsítik, hogy a triász, azaz a fascia, a krónikus fájdalom és a depresszió közt szoros kapcsolat áll fenn. Ugyanakkor azt is látjuk, hogy a számtalan ráutaló tudományos bizonyíték ellenére nagyon kevés biztos információ áll rendelkezésünkre a myofasciális kontinuumnak a krónikus fájdalom és depresszió kialakulása terén betöltött potenciális szerepével kapcsolatban.

Egy frissen megjelent kutatásban (16) Robert Schleipék ezt az információhiányt kívánták csökkenteni a mély fascia, illetve a depresszió és a krónikus nyakfájdalom közti összefüggésrendszer vizsgálatával. Azt feltételezték, hogy azoknak, akik depresszióban szenvednek és mindemellett krónikus nyakfájdalmuk is van, merevebb, feszesebb, nagyobb tónusú és kevésbé elasztikus a fasciája, mint azoknak, akik egészségesek. 112 résztvevőt vizsgáltak meg az ún. MyotonPRO eszközzel (erről a csodálatos eszközről, amely képes a kötőszövet tulajdonságait objektíve mérni, ITT írtam bővebben). A trapézizom (m. Trapesius) középső részét (izomhas), illetve az eredési és tapadási pontokat egyaránt megvizsgálták, és valóban szignifikáns különbséget találtak a két csoport értékei között. Az érintettek kötőszövete jóval feszesebb, a fascia tónusa pedig jelentősen nagyobb volt köreikben. Érdekes módon a szövet rugalmasságában nem találtak statisztikailag szignifikáns különbséget.

A fascia vastagsága, merevsége és tónusa közti különbségek egyértelműen jelzik, milyen bonyolult kölcsönhatás áll fent a depresszió, a krónikus nyakfájdalom és a fascia minősége közt, ahogy azt is, hogy a kötőszövet minősége kiemelkedő szerepet játszhat a depresszió és a krónikus fájdalom kezelésében. Egyértelmű tehát, hogy a fájdalom modern szemléletű menedzsmentje holisztikus megközelítést igényel, azaz a testi mellett a pszichés aspektusokkal is foglalkoznunk kell.

És bár béna és didaktikus, az a tapasztalatom, hogy mindenki szereti, ha a szigorúan szakmai megfogalmazást Mari nénisre lefordítom: ne csodálkozz, ha nem gyógyul meg a páciensed attól, hogy hónapokon át a legjobb tudásod szerint kezeled manuálisan a fasciáját és/vagy mozgásterápiával a derekát/nyakát (a gyógyszeres kezelés korlátairól nem is beszélek, hisz akik követik az írásaimat, maguktól is tisztában vannak ezekkel). Az esetek nagy részében a fizikai mellett ugyanis legalább akkora súllyal vannak jelen pszichés és/vagy szociális problémák, elakadások, amelyek menedzsmentje nélkül lehetetlen tartós eredményt elérni. Az egyik klasszikus szemléltető példám: hiába kezeled a 14 éves, görnyedt, rossz testtartású, és emiatt derék és/vagy nyakfájdalommal küzdő kislányt elsőrangú testtartásjavító gyakorlatokkal, ha testképzavarral, súlyos szégyenérzettel küzd nagyobbacska keblei miatt.   Amíg az önbizalma (psziché) nincs rendben, soha nem fog kiegyenesedni, így a görnyedéssel folyamatosan túlterheli a hátát, nyakát. Ha ezt belátod, talán könnyebb lesz elfogadni azt is, hogy a pszichés problémák nem csak áttételesen, de közvetlenül is okoznak fájdalmat, szenzitizálják, érzékenyítik ugyanis az idegrendszert, amely hajlamossá válik fájdalmat észlelni és jelezni ott is, ahol nincs szöveti ok. Nem véletlen, hogy a rendelőkben krónikus fájdalommal jelentkező páciensek közt igen alacsony az optimista, pozitív életszemléletű, egészséges önbizalommal rendelkezők aránya.

És mi a megoldás? A holisztikus szemléletmód.

• Egyrészt vegyük figyelembe, hogy bárhol, bármilyen testrészen is jelentkezzen a probléma, a fasciaháló jellemzőiből adódóan a teljes test érintett. A lokális kezelés nem elegendő tehát, minden esetben globálisan kell gondolkoznunk. Ezért mondom, hogy nem létezik válltorna, deréktorna, kéztorna és társai! Mindig a teljes testtel dolgozunk, a teljes test rugalmas stabilitását állítjuk helyre.
• Ugyanakkor legyen bármilyen profi is, a fizikális terápia nem sokat ér akkor, ha a pszichés tényezőket nem vesszük figyelembe. Gyakran elegendő az állapotjavuláshoz a terapeuta kimagasló empátiája, pozitív életszemlélete, emberszeretete, a folyamatos biztatás és szeretetteli motiváció. Nem győzöm hangsúlyozni: nem az a jó szakember, aki fejből nyomja az egyes izmok eredését, tapadását és innervációját, de még csak nem is az, aki ezer trendi terápiát ismer és alkalmaz. Az igazi TERAPEUTÁT (csupa nagybetűvel) onnan lehet felismerni, hogy csak úgy árad belőle az emberszeretet és a hivatása iránti olthatatlan rajongás! Ha nem érzed magad elég erősnek ezen a téren, kérlek, dolgozz rajta! A pozitivitás ugyanis fejleszthető😊
• Súlyos elakadások esetén ugyanakkor ne várj tartós eredményt addig, amíg a páciens nem dolgozik szaksegítséggel a mentális egészségén is a mozgásterápia mellett. A modern protokollok egyébként a kognitív viselkedésterápiát ajánlják, amely szerencsére ma már Magyarországon is elérhető

Feövenyessy Krisztina
a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

1. Greiner, N. Krause. Observational stress factors and musculoskeletal disorders in urban transit operators. Journal of Occupational Health Psychology, 11 (1) (2006), pp. 38-51,
2. Borrell-Carrió, A. Suchman, R. Epstein. The biopsychosocial model 25 years later: Principles, practice, and scientific inquiry. Annals of Family Medicine, 2 (6) (2004), pp. 576-582.
3. Soltani, D. Sibley, M. Noel. The co-occurrence of pediatric chronic pain and depression. The Clinical Journal of Pain, 35 (7) (2019), pp. 633-643
4. Steven, M. Cohen. Epidemiology, diagnosis, and treatment of neck pain, symposium on Pain Medicine, 90 (2) (2015), pp. 284-299
5. Agüera-Ortiz, I. Failde, A. Mico, J. Cervilla, J. López-Ibor. Pain as a symptom of depression: Prevalence and clinical correlates in patients attending psychiatric clinics. Journal of Affective Disorders, 130 (1–2) (2010), pp. 106-112
6. Sheng, S. Liu, Y. Wang, R. Cui, X. Zhang. The link between depression and chronic pain: Neural mechanisms in the brain Neural Plasticity, 17 (2017), pp. 1-10
7. Kawai, A. Kawai, P. Wollan, B. Yawn. Adverse impacts of chronic pain on health-related quality of life, work productivity, depression and anxiety in a community-based study.The Journal of Family Practice, 34 (6) (2017), pp. 656-661
8. Keilani, R. Crevenna, T. Dorner. Sleep quality in subjects suffering from chronic pain. Wiener Klinische Wochenschrift, 130 (1) (2018), pp. 31-36
9. Vadivelu, A. Kai, G. Kodumudi, K. Babayan, M. Fontes, M. Burg. Pain and psychology—A reciprocal relationship. The Ochsner Journal, 17 (2) (2017)
10. Kondrup, N. Gaudreault, G. Venne. The deep fascia and its role in chronic pain and pathological conditions: A review. Clinical Anatomy, 35 (5) (2022), pp. 649-659
11. Michalak, L. Aranmolate, A. Bonn, K. Grandin, R. Schleip, J. Schiedtke, …, T. Teismann. Myofascial tissue and depression.Cognitive Therapy and Research, 46 (3) (2022), pp. 560-572
12. Langevin, D. Stevens-Tuttle, J. Fox, G. Badger, N. Bouffard, M. Krag, …, S. Henry. Ultrasound evidence of altered lumbar connective tissue structure in human subjects with chronic low back pain. BMC Musculoskeletal Disorders, 10 (3) (2009), p. 151
13. Tamartash, F. Bahrpeyma, M. Dizaji. Ultrasound evidence of altered lumbar fascia in patients with low back pain. Clinical Anatomy, 36 (1) (2022), pp. 36-41
14. Wilke, A. Müller, F. Giesche, H. Power, H. Ahmedi, D. Behm. Acute effects of foam rolling on range of motion in healthy adults: A systematic review with multilevel meta-analysis. Sports Medicine, 50 (2) (2020)
15. Stecco, A. Meneghini, R. Stern, C. Stecco, M. Imamura. Ultrasonography in myofascial neck pain: Randomized clinical trial for diagnosis and follow-up. Surgical and Radiologic Anatomy, 36 (3) (2014), pp. 243-253
16. Overmann, R Schleip, J Michalak. Exploring fascial properties in patients with depression and chronic neck pain: An observational study. Acta Psychol (Amst) 2024 Apr:244:104214.