Menu
Cart

Színház az egész világ, avagy a PCE (alias placebo) hatás

Bármilyen meglepő, mozgásszervi panaszok esetén a terápia kimenetelét jelentősen befolyásolja számos olyan tényező, amely nem tartozik az adott kezelés specifikus hatásai közé. Ilyen nem specifikus faktor például a Hawthorne effektus (az orvos/terapeuta jelenléte már önmagában is hatással van a páciensre és befolyásolhatja a megélt fájdalmat), a terápiától független, természetesen bekövetkező állapotjavulás vagy -romlás, illetve olyan, ún. kontextuális hatások, mint például a rendelő berendezése, a személyzet hozzáállása, a páciens és a terapeuta kapcsolata, vagy épp az adott kezelés szubjektív megítélése (1-11). Az általános orvosi beavatkozások esetében ha a terápia teljes eredményét 100 százaléknak tekintjük, ebből a nem specifikus faktorok – amelyeket placebonak is szoktak nevezni – hatását 65 százalék (!!!) körülire becsülik a szakemberek (12). E nem specifikus hatásokat összefoglaló néven PCE effektusnak (proportion not attributable to the specific effects) nevezzük. A PCE hatások felismerése és tudatos, etikus alkalmazása rendkívül sokat lendíthet a terápia hatásfokán, ezáltal a páciens állapotán is. De vajon létezik-e PCE hatás a mozgás- és manuálterápia világában is? És ha igen, milyen mértékben járul hozzá a páciens állapotának javulásához? Szabad-e alkalmazni, és hogyan lehet ezt etikusan megtenni a gyógyító folyamatban?

Egy friss, több mint 4 ezer kutatást feldolgozó metaanalízisben (13) a kutatók arra a kérdésre keresték a választ, hogy a különféle fizikoterápiás beavatkozások – az ízületi mobilizációs/manipulációs terápiák, a különféle lágyszöveti technikák, a neuromobilizáció, a taping, a száraztű technika és a mozgásterápia – kimenetét befolyásolják-e a nem specifikus hatások, azaz például a különféle rituálék (pl. terapeuta ruházata, a fertőtlenítés, tesztelések, hangeffektusok stb.), a terápia során használt eszközökkel kapcsolatos szubjektív érzések, elvárások, az egyes eljárások invazivitása (pl. tű használata), vagy épp a páciens-terapeuta kommunikáció mennyisége és minősége. Vizsgálták a fájdalom intenzitására gyakorolt azonnali, rövid- és hosszútávú hatásokat, illetve a diszabilitás, azaz a mindennapi tevékenységek elvégzése során tapasztalt nehézségek mértékére gyakorolt hatásokat is. Nézzük az eredményeket!

  1. A fájdalom intenzitására gyakorolt hatás
    • Azonnali hatás
      • Mobilizáció: az összes terápiás hatás 87 százaléka tulajdonítható nem specifikus tényezőknek, és pusztán 13 százalék az adott terápia specifikus hatása
      • lágyszöveti technikák: 81 százalék nem specifikus, 19 százalék specifikus
      • száraztű technika: 75 százalék nem specifikus, 25 százalék specifikus
      • manipuláció: 74 százalék nem specifikus, 26 százalék specifikus
      • taping: 69 százalék nem specifikus, 39 százalék specifikus
      • és végül mozgásterápia: 46 százalék nem specifikus, 54 százalék specifikus, azaz a mozgásterápia eredménye tulajdonítható legkevésbé nem specifikus faktoroknak
    • Rövidtávú hatás (a kutatások alapján csak a manipuláció, a mobilizáció és a taping rövidtávú hatásait tudták vizsgálni)
      • manipuláció: 81 százalék
      • mobilizáció 73 százalék
      • taping 74 százalék
    • Hosszútávú hatás (a kutatások alapján csak a manipuláció hosszútávú hatásait tudták vizsgálni)
      • manipuláció 86 százalék
  2. A diszabilitásra gyakorolt hatás
    • tape 64 százalék
    • manipuláció 40 százalék
    • mobilizáció 45 százalék

A kutatók kiemelték, hogy a kontextuális hatás ugyan remekül használható a terápia hatásfokának javítására, ám alkalmazása kizárólag akkor etikus, ha a szakember mindenkor szem előtt tartja a bizonyítékon alapuló medicina eredményeit. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy mozgásszervi problémák esetén az elsődleges terápia a MOZGÁS, és a passzív terápiák csak kiegészítésként szolgálhatnak, s minden esetben elengedhetetlen a minőségi páciensedukáció is (14,15).

Fordítsuk le, mit is jelent mindez a számunkra!

  1. Tudomásul kell vennünk, hogy az egyes mozgásszervi terápiák hatásában brutálisan nagy szerepet játszik a placebo. Különösen igaz ez a passzív terápiákra, ahol a tapasztalt állapotjavulás 70-87 százaléka szubjektív tényezőknek tulajdonítható. Minél látványosabb és invazívabb a kezelőeszköz és minél ütősebb a "show", annál erősebb az állapotváltozásban a placebo szerepe.
  2. Ez egyben azt is jelenti, hogy színház az egész világ! Ha szeretnél, használj nyugodtan futurisztikus eszközöket, szögmérőket, késeket, pisztolyokat, különféle elektromos kütyüket stb., hisz a látványuk önmagában is egyértelműen hozzájárul ahhoz, hogy a páciens jobban érezze magát! De mindig tartsd szem előtt, hogy a terápia nem állhat ennyiből! Bár a mozgás sajnos közel nem olyan trendi (legalábbis nem mindenki szerint az, szerintem viszont marha menő), bizonyított tény, hogy mozgásszervi betegségek esetén ez az egyedüli igazán tartós állapotjavulást eredményező terápia.
  3. Még valami, gyakran szögezik nekem a kérdést a kollégák a FB-ot elárasztó „előtte-utána” képekkel kapcsolatban, hogy ha az egyetlen valóban hatékony terápia a mozgás, akkor hogyan lehetséges az, hogy egy csodakezeléstől egy csapásra megoldódik a páciens 15 éve fennálló mozgásszervi problémája. Nos, úgy, hogy néhány speciális esettől eltekintve valójában nem oldódik meg. A fájdalom komplex jelenség, amelyben óriási szerepet játszik az elme. Különösen a krónikus fájdalmakra igaz, hogy minél jobban fél az agy, annál nagyobb lehet a fájdalomválasz, és minél inkább megnyugszik, annál kevésbé fáj. Pusztán a figyelmes meghallgatás is elegendő lehet ahhoz, hogy a fájdalomtól görnyedten érkező páciens kiegyenesedve távozzon (nap mint nap megtörténik a rendelőmben, csak nem posztolok róla előtte-utána képeket), hát még, ha kiegészítjük egy csilli-villi eszközzel történő kezeléssel! De tudd, hogy az esetek túlnyomó többségében mindez csupán átmeneti tünetcsökkenés. Kinőttünk már a mesékből, jelen pillanatban a tudomány nem ismer olyan terápiát, amelynek hatására egy szempillantás alatt valóban és véglegesen elmúlnak a több évtizednyi rossz terhelés káros következményei. Ha ez egyáltalán lehetséges, akkor is jóval több időre és kisebb-nagyobb életmódváltásra, azaz a mindennapos (és változatos) testmozgás bevezetésére van szükség.   

Feövenyessy Krisztina
a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

1.    Bialosky JE, Beneciuk JM, Bishop MD, et al. Unraveling the mechanisms of manual therapy: modeling an approach. J Orthop Sports Phys Ther. 2018;48:8-18.
2.    4. Bialosky JE, Bishop MD, Price DD, Robinson ME, George SZ. The mechanisms of manual therapy in the treatment of musculoskeletal pain: a comprehensive model. Man Ther. 2009;14:531-538.
3.    Bishop MD, Torres-Cueco R, Gay CW, Lluch-Girbés E, Beneciuk JM, Bialosky JE. What effect can manual therapy have on a patient’s pain experience? Pain Manag. 2015;5:455-464.
4.    Cashin AG, McAuley JH, Lamb SE, Lee H. Disentangling contextual effects from musculoskeletal treatments. Osteoarthr Cartilage. 2021;29:297-299.
5.    Hafliðadóttir SH, Juhl CB, Nielsen SM, et al. Placebo response and effect in randomized clinical trials: meta-research with focus on contextual effects. Trials. 2021;22:493-493.
6.    Zou K, Wong J, Abdullah N, et al. Examination of overall treatment effect and the proportion attributable to contextual effect in osteoarthritis: meta-analysis of randomised controlled trials. Ann Rheum Dis. 2016;75:1964-1970.
7.    Cook C, Bailliard A, Bent JA, et al. An international consensus definition for contextual factors: findings from a nominal group technique. Front Psychol. 2023;14:1178560.
8.    Di Blasi Z, Harkness E, Ernst E, Georgiou A, Kleijnen J. Influence of context effects on health outcomes: a systematic review. The Lancet. 2001;357:757-762.
9.    Rossettini G, Camerone EM, Carlino E, Benedetti F, Testa M. Context matters: the psychoneurobiological determinants of placebo, nocebo and context-related effects in physiotherapy. Arch Physiother. 2020;10:11.
10.    Rossettini G, Carlino E, Testa M. Clinical relevance of contextual factors as triggers of placebo and nocebo effects in musculoskeletal pain. BMC Musculoskelet Disord. 2018;19:27.
11.    Testa M, Rossettini G. Enhance placebo, avoid nocebo: how contextual factors affect physiotherapy outcomes. Man Ther. 2016;24:65-74.
12.    Tsutsumi Y, Tsujimoto Y, Tajika A, et al. Proportion attributable to contextual effects in general medicine: a meta-epidemiological study based on Cochrane reviews. BMJ Evid Based Med. 2023;28:40-47.
13.    Ezzatvar Y et al. Which Portion of Physiotherapy Treatments’ Effect Is Not Attributable to the Specific Effects in People With Musculoskeletal Pain? A Meta-Analysis of Randomized Placebo-Controlled Trials. J Orthop Sports Phys Ther. 2024 Jun;54(6):391-399.
14.    Lin I, Wiles L, Waller R, et al. What does best practice care for musculoskeletal pain look like? Eleven consistent recommendations from high-quality clinical practice guidelines: systematic review. Br J Sports Med. 2020;54:79-86.
15.    Rossettini G, Camerone EM, Carlino E, Benedetti F, Testa M. Context matters: the psychoneurobiological determinants of placebo, nocebo and context-related effects in physiotherapy. Arch Physiother. 2020;10:11

Bejelentkezés vagy Regisztráció