Menu
Cart

Gizike és a teniszkönyök, avagy mit is jelent valójában (legalábbis az én szótáramban) az, hogy oki kezelés?

Egy sérülés/betegség komplex rehabilitációja három fő elemre bontható:

  1. tisztán tüneti kezelések: fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés gyógyszerrel, injekcióval, jegeléssel stb.
  2. köztes (tüneti és oki között félúton) kezelések: a sérült, fájdalmas szövet direkt kezelése akár műtéttel, akár fizikoterápiával, azaz manuál- és/vagy mozgásterápiával
  3. valódi oki kezelés: a sérülés/fájdalom kiváltó okának megkeresése és semlegesítése

Az érthetőség kedvéért nézzük meg az egyes elemek közti különbséget egy példán, mondjuk a teniszkönyökön keresztül! Kezdjük azzal, hogy tisztázzuk, hogy mi az a teniszkönyök és miért alakul ki!

A teniszkönyök az alkar feszítő izmainak krónikus gyulladása, amely MINDIG valamilyen túlterhelés következtében alakul ki. Nézzük, hogyan zajlik a folyamat:

  1. A túlterhelés elleni védekezésképp a szervezet megerősíti az érintett izmot és az azt körülvevő izompólyát (együttesen myofascia), hogy a szövet képes legyen megfelelni az erőteljes igénybevételnek. Miután azonban a terhelés túlzott, a megerősítés is túlzott lesz, ettől a szövetek feszessé, merevvé és rugalmatlanná válnak
  2. A feszesség miatt az izmok nem jutnak elegendő tápanyaghoz (a feszes szöveteken nem tudják hatékonyan „áttörni magukat” a tápanyagokat szállító vérerek) és a salakanyag sem tud eltávozni. A tápanyaghiány a szövetek lassú sorvadásához, a salakanyagok felhalmozódása pedig a szövetközti folyadék felhalmozódásához vezet
  3. A felhamozódó szövetközti folyadék nyomni kezdi a szöveteket, irritálva a fájdalom-, vagy veszélyérzékelő receptorokat (nociceptor), ami egyre fokozódó fájdalomhoz vezet
  4. Ráadásul a sérült, merev és feszes myofascia nem képes rugalmasan reagálni (tágulni és összehúzódni) a mozgások során, így merev kötélként minden mozdulatnál „megtépi” eredési pontját, azaz a könyök külső bütykének csonthártyáját. A sok-sok „beletépés” hatására a csonthártya előbb-utóbb begyullad, ami szintén erős lokális fájdalommal jár.
    A teniszkönyök tehát összetett probléma, a fájdalmat egyrészt maga a merev, feszes, gyulladt myofascia (emlékeztetőül: az izom és az izompólya együttesen), másrészt a könyökdudor csonthártyájának gyulladása okozza. Most, hogy már értjük a probléma lényegét, nézzük meg egy konkrét eseten keresztül, mit is takar a tüneti és az oki kezelés!

Gizike és a teniszkönyök, avagy dráma három felvonásban

Adott egy fiktív, de mindennapos eset, Gizike, aki könyvelőként dolgozik, mellette heti kétszer funkcionális edzésre jár (jelentsen ez bármit, én ugyanis nagyon másképp gondolkozom a funkcionalitásról, mint a mainstream vonal, bővebben az ősszel induló funkcionális tréning képzésünkön)😊. Gizike jócskán túlterheli tehát az alkar feszítő izmait,

  • egyrészt az állandó egerezéssel (ráadásul egerezés közben a csuklója az asztalon nyugszik, tehát a kézfejét folyamatosan emelt helyzetben kell tartania. A kézfej emelését az alkar feszítő izmai végzik, tehát az izmok állandó, szünet nélküli terhelést kapnak)
  • másrészt a heti kétszeri funkcionális edzéssel, pontosabban a rengeteg támaszhelyzettel (fekvőtámaszos gyakorlatok) illetve a súlyok rossz technikával, visszafeszített kézfejjel történő mozgatásával. Mindkettő az alkar már amúgy is túlterhelt fesztő izmait gyötri még tovább

Gizike már régóta érez kényelmetlenséget az alkar tájékán (sportrehabban ez hívjuk tenziós fázisnak), de fogalma sincs, mi a gond. Abban bízik, hogy majd csak elmúlik magától (csodavárás), és továbbra is mindent úgy csinál, ahogy eddig. Rendületlenül egerezik és edz. Eltelik néhány hónap, és mily meglepő, elkezd komolyabban is fájogatni a karja (átléptünk az overload fázisba). A facebookon azt olvassa egy trendi influenszer tömör és frappáns (amilyennek lennie kell ahhoz, hogy a szép új világban bárki is elolvassa) bejegyzésében, hogy a mozgás jót tesz. Ennyi. Bővebb indoklás és magyarázat híján ezt úgy értelmezi,  hogy az erősítő edzés majd javít a keze állapotán. Elmeséli tehát az edzőjének, mi a gond, és megkéri, hogy segítsen. Az edző rendkívül lelkes, örömmel vállalja a kihívást.  Egy szakmai továbbképzésen azt hallotta (meg egyébként is MINDENKI tudja, hogy ez így van), hogy ha egy testrész/végtag terhelésre fáj, az azt jelenti, hogy gyenge, tehát meg kell erősíteni az izmokat. Nagy buzgón nekilát tehát, még több erősítő gyakorlatot ad Gizike alkarjára, ráadásul anélkül, hogy javítaná a technikáját, azaz még tovább terheli az amúgy is drámaian túlterhelt, feszes, merev és rugalmatlan alkar feszítő izmokat (egyébként nagyjából ugyanez történik akkor is, amikor a krónikus derékfájós páciensnek ész nélkül nyomatjuk a hátizom erősítő gyakorlatokat, mert MINDENKI azt mondja, hogy derékfájás esetén erősíteni kell). Végül egyik éjjel Gizike arra ébred, hogy már annyira fáj a karja, hogy mozgatni sem bírja (sikeresen eljutottunk a sérülés fázisba). Úgy dönt tehát, hogy elmegy az orvoshoz, és ezzel kezdetét veszi a második felvonás.

Az 5-10 perces orvosi vizsgálaton kiderül, hogy Gizikének teniszkönyöke van. Minden különösebb magyarázat (és életmód tanács) nélkül kap egy fájdalomcsillapító, gyulladáscsökkentő injekciót és a lelkére kötik, hogy pihentesse a kezét. A terápia hatására néhány nap múlva valamivel jobban lesz, tehát végre vissza tud menni dolgozni. Furcsa módon ahogy elkezdi terhelni a kezét, visszatér a fájdalom, így sajnos ismét betegállományba kell mennie. Még kétszer megismétlődik ugyanez a kör (orvos-injekció-pihentetés-munka-fájdalom), végül Gizike úgy dönt, hogy az orvosi kezelés nem oldja meg a problémát, tehát alternatív megoldást keres. Eleinte különféle csodakrémekkel, pakolásokkal próbálkozik, de sajnos azok sem hatnak. A következő lépés már a ráolvasás lenne, de szerencsére rábukkan a FB-on egy hirdetésre, amelyből kiderül, hogy egy néhány alkalmas manuális fasciakezeléssel csodás módon MINDEN mozgásszervi problémát egy csapásra meg lehet oldani. Elmegy tehát egy szakemberhez, aki profi módon megkezeli az egyik épp divatos terápiával, és csodák csodája, 2 nappal később mintha elfújták volna a fájdalmat. Gizike boldogan visszamegy dolgozni, sőt, az edzésre is visszamerészkedik. Mit ad Isten, 1 hét múlva ismét kiújul a fájdalom. Gizike ezen a ponton feladja, depresszióssá válik, meg van győződve arról, hogy rendkívül peches, és nincs senki és semmi, ami meg tudná oldani a problémáját. A kör bezárult.

Nos, Gizike csupán egyike azon sok tíz- vagy inkább százezer páciensnek, akik hosszú hónapokon/éveken át hiábavalóan keresik a tartós megoldást krónikus fájdalmaikra, legyen szó akár teniszkönyökről vagy golfkönyökről, akár térd, derék- vagy nyakfájdalomról. Pedig ott a megoldás, épp, csak ki nem böki a szemünket: az OKI kezelés, ami mindeddig elmaradt!

A betegségek, fájdalmak kialakulásának mindig megvan az OKA. Ez nem feltétlenül egyetlen konkrét ok, gyakran egy egész okhálózat áll a probléma hátterében. Értelemszerűen amíg a szöveti sérülés/fájdalom kialakulásának okát nem szüntetjük meg (vagy semlegesítjük), a páciensnek esélye sincs arra, hogy meggyógyuljon, vagy legalábbis tartósan javuljon az állapota. Ezen a ponton valószínűleg sokan felhördülnek, hogy „de hiszen megvan az ok, rugalmatlanok, feszesek és merevek az izmok, tehát annyi a dolgunk, hogy valamilyen úton-módon (izomlazító gyógyszerrel vagy injekcióval, masszázzsal vagy fasciakezeléssel stb.) ellazítsuk azokat.” Nos, sajnos van itt egy hatalmas, össztársadalmi (beleértve az egészségügyi szakembereket is) félreértés! A teniszkönyök (golfkönyök, térd,-, derék- vagy csípőfájdalom stb.) OKA nem az, hogy feszesek és merevek az alkar feszítő izmok. Ez a KÖVETKEZMÉNY. A kiváltó ok valójában a ROSSZ TERHELÉS, amitől a feszesség kialakult, és ami fenntartja azt. Amikor tehát okkutatásról és oki kezelésről beszélek, nem (csak) arra gondolok, hogy állapítsuk meg, melyik szövet sérült és kezeljük az adott struktúrát, ez ugyanis csupán tüneti kezelés lenne, hisz csak a következményeket orvosolnánk, nem pedig az okot. Azokat a tényezőket kell megkeresni és kiiktatni, amelyek a panasz kialakulásához vezettek. És sajnos pontosan ez az a lépés, ami ma a legtöbb terápiából (beleértve a Gizike által kapott kezeléseket is) teljes mértékben hiányzik.

Következzék tehát a dráma harmadik felvonása: Gizike okos lány, épp ezért úgy dönt, hogy mégsem adja fel. Rácuppan a Google-re, és ezúttal még arra is hajlandó, hogy 3 mondatnál hosszabb írásokat is elolvasson, tehát nem a trendi, tömör, de valójában hasznavehetetlen és/vagy félrevezető FB bejegyzéseket és a különféle csodaszerek hirdetéseit olvasgatja, hanem valóban hasznos, mélyebb információkat, magyarázatokat keres. Szeretné végre MEGÉRTENI, hogy mi és miért történik vele, mert rájött arra, hogy csak így van esélye a gyógyulásra.  Addig-addig olvasgat, amíg szép lassan kirajzolódnak az összefüggések. Megérti, hogy eddig csak tüneti és féltüneti kezeléseket kapott (azaz az 1-es és a 2-es pontot), de a probléma kialakulása okának megszüntetésével senki sem foglalkozott. Tovább keres, egészen addig, amíg nem talál egy hitelesnek tűnő szakembert (nem könnyű rájuk rábukkanni, hisz jellemzően nincs 50 ezer követőjük a FB-on és az Instán), elmegy hozzá, és a következő dolgok történnek vele:

  • részt vesz egy 60-90 perces állapotfelmérésen, ahol ALAPOSAN kikérdezik és megvizsgálják, majd nagyon-nagyon részletesen, magyar nyelven, érthetően elmesélik neki, hogy miért alakult ki a probléma és mit lehet tenni annak érdekében, hogy meggyógyuljon
  • azonnal belekezd a javasolt terápiába, amely két részből áll:
    • tüneti és féltüneti kezelések: fájdalomcsillapítás, illetve a sérült szövet regenerációjának elősegítése, hisz értelemszerűen erre IS szükség van (néhány példa a lehetséges, mellékhatások nélküli terápiákra teniszkönyök esetén: elsődlegesen a MOZGÁSTERÁPIA, tehát a sérült szövetek szakszerű lazítása és nyújtása, ezen felül kiegészítő kezelésképp szóba jöhet lökéshullám terápia, lágylézer, manuális fascia kezelések, köpölyözés, flossing stb.)
      ….. de a lényeg csak most következik….
    • Oki kezelés: a túlterhelés megszüntetése vagy kompenzálása. Gizike esetében a túlterhelés oka kettős, egyrészt a nem megfelelő technikával végzett folyamatos egerezés, másrészt a nem megfelelő technikával végzett rendszeres edzés. Mindkettő reformra szorul tehát. Íme leegyszerűsítve egy lehetséges megoldáskombináció:
      • Egerezés: miután a munkáját értelemszerűen nem tudja feladni, úgy kell eljárni, hogy a kecske is jóllakjon és a káposzta is megmaradjon. Első körben a szakember megtanítja Gizikét arra, hogy egérhasználat közben a csuklója ne legyen alacsonyabban, mint a kézfeje, így ugyanis nem dolgoztatja folyamatosan az alkar feszítő izmait. Ehhez mondjuk zselés egérpad használatát javasolja.

Ez azonban önmagában még kevés. Bár a terhelés mértéke már ettől az egyszerű változtatástól is jelentősen csökken, a napi 8-10 órás egerezés továbbra is túl sok, különösen egy már sérült myofascia számára. Összeállítanak tehát közösen egy olyan lazító/nyújtó gyakorlatsort, amelyet Gizikének naponta többször el kell végeznie annak érdekében, hogy a mozgással kompenzálja az alkar feszítő izmainak rendszeres túlterhelését. Ezt a gyakorlatsort nem kúraszerűen, 1 hétig vagy 1 hónapig kell végeznie, hanem MINDADDIG, AMÍG NAPI 8 ÓRÁT EGEREZIK! Ha kell, egy életen át.

      • edzés: a mindennapos testmozgás elengedhetetlen, tehát szó sem lehet arról, hogy eltiltsuk Gizikét a sporttól. Ismét olyan megoldásra van tehát szükség, amely win-win helyzetet teremt. Gizike imádja a funkcionális edzést, tehát a terapeuta még véletlenül sem tiltja le róla. Első körben megnézi Gizike mozgásmintáit és kijavítja azokat (talán még emlékszel, Gizike sajnos rossz technikával, visszafeszített kézfejjel mozgatta a súlyokat). Ezen felül konzultál az edző kollégával, részletesen elmeséli, mi a probléma és hogyan tud az edző segíteni a megoldásban. Többek közt megkéri arra, hogy csökkentsék a támaszhelyzetes gyakorlatok arányát, és eleinte könnyített helyzetben (mondjuk megemelt csuklóval, vagy ököltámaszban) végezze azokat Gizike.

Ezen felül elmagyarázza Gizikének azt is, hogy annak érdekében, hogy 90 éves korában is mozgásképes legyen, rendszeres és VÁLTOZATOS terhelésre (edzésre) van szüksége, tehát azt javasolja, hogy az erősítő program mellé iktasson be legalább heti egy lazító/nyújtó, illetve szintén heti egy kardio jellegű edzést is.

Na ezt nevezem én oki (pontosabban komplex, tehát tüneti + oki) kezelésnek😊. Ha minden szakember ezzel a szemléletmóddal (és gondossággal) dolgozna, a rendelők nem lennének tele évek/évtizedek óta vissza-visszajáró, gyógyíthatatlannak titulált krónikus mozgásszervi betegekkel, és bónuszként talán a sokat szidott egészségügyi ellátórendszer  is megkönnyebbülne, így jelentősen javulhatna az ellátás színvonala. Ahogy mondani szoktam: nem a pénz az, ami a leginkább hiányzik az egészségügyből, hanem a gondoskodáson és gondolkodáson alapuló minőségi ellátás.

Feövenyessy Krisztina
a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

 

Bejelentkezés vagy Regisztráció