Hogyan előzzük meg a krónikus betegségek kialakulását - avagy mit tanulhatunk vadászó-gyűjtögető ősünktől?
A civilizációs ártalmakról beszélgetve gyakran említjük követendő példaként a vadászó-gyűjtögető életmódot. Jómagam szinte minden képzésen (vagy állapotfelmérésen) mesélek a hallgatóknak (vagy pácienseknek) arról, hogy a krónikus mozgásszervi betegségek legfőbb oka az, hogy eltávolodtunk őseink aktív életétől, jóval kevesebbet mozgunk, és kevésbé változatosak a mozgásaink. Talán ezért is fogott meg az az összefoglaló közlemény, amely egyedülálló komplexitással, pontos adatokkal alátámasztva vizsgálja meg a különbséget vadászó-gyűjtögető ősünk, és a mai civilizációs társadalmak életmódja közt. Számos tévhitet cáfol meg, és még több igencsak meglepő következtetést von le. A kérdések, amelyekre választ kaphatsz a cikkből:
- Vajon igaz-e a dogma, hogy a mai ember jóval hosszabb életű, mint vadászó-gyűjtögető elődje?
- Többet mozgott-e ősünk, mint a XXI. századi ember? S, ha igen, mennyivel, és milyen típusú testmozgást végzett?
- Igaz-e, hogy elődünknek nagyobb volt a napi energiafelhasználása (értsd több kalóriát égetett el)?
- Többet vagy kevesebbet aludt?
- Milyen volt a testtömegindexe? Létezett-e elhízott ősember?
- Hogyan táplálkozott a paleolit kori ember? Mennyi állati és növényi eredetű élelmiszert fogyasztott?
- Milyen szív- és érrendszeri, vagy emésztőszervi betegségekkel kellett szembenéznie?
- És végül: milyen tanulság vonható le mindezekből a mi életmódunkra nézve? Mitől hízunk el/betegszünk meg, és hogyan érdemes táplálkozni illetve mozogni annak érdekében, hogy ne hízzunk el/betegedjünk meg?
