„Ha szeretnél sokáig egészséges maradni, építs izmot!” és „Minél nagyobb az izomtömeged, annál erősebb, egészségesebb és hosszabb életű leszel”. Legalábbis ezt sugallja a közösségi média, ahol az egészség gyakran látványosan domborodó vállakban, combokban és hasizmokban ölt testet. Az izom lett az új csodaszer.
A napokban egy kollégával beszélgettünk arról, milyen komoly változáson mennek keresztül az orvoslásban használt elnevezések. Amit korábban egyszerűen vállbecsípődésnek (impingement) neveztünk, arra ma sérülés nélkül kialakuló, a váll körüli inakhoz kapcsolódó fájdalomként (atraumás, rotátorköpenyhez kapcsolódó vállfájdalom) hivatkozunk. A korábban egyetlen apró izom számlájára írt far- és ülőtáji panaszokat (piriformis szindróma) ma már a mély farizomtájék többféle eredetű fájdalomszindrómájaként (mély gluteális szindróma) értelmezzük.
Ha valakinél csontritkulást diagnosztizálnak, szinte bizonyosan elhangzik ez a tanács. De valóban a kalciumhiány okozza a csontritkulást? És valóban csak a súlyzós edzés segíthet? Vagy ez is épp olyan félrevezető és veszélyes leegyszerűsítés, mint amilyenekkel tele a világháló? Hogy tisztázzuk a kérdést, nézzük, hogyan épül a csont és valójában mi mindenre van szükség a csont egészségének megőrzéséhez!
„Húzd ki magad!”
Húzd ki magad! Csavard hátra a vállad és engedd le! Finoman húzd be az állad és emeld ki a mellkasod! És most menj, igyál egy pohár vizet! Válaszolj egy e-mailre! Intézz el egy telefont! Vagy egyszerűen csak gondolj valami másra!
Még mindig ugyanolyan „helyes” a testtartásod? Ugye, nem? Pedig annak kellene lennie...
A legtöbben gondolkodás nélkül igennel válaszolnának. Hisz szinte naponta halljuk, hogy „a mozgás a legjobb stresszoldó”, vagy „menj el futni, levezeti a stresszt”. A valóság azonban jóval árnyaltabb. Bizonyos mozgásformák ugyanis kifejezetten fokozzák a stresszválaszt. Mégis hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hosszú távon nyugodtabbak, ellenállóbbak és terhelhetőbbek legyünk.
Hogyan lehetséges, hogy valami egyszerre okoz stresszt és mégis segít a ’stresszcsökkentésben’? A válaszhoz először tisztáznunk kell, mit is nevezünk valójában stressznek.
