Nyújtózkodás, ásítás és ellenállásos nyújtás, avagy a pandikuláció szerepe az egészségmegőrzésben
Nem ígérem, hogy könnyű olvasmány lesz, ugyanakkor sokat adhat, ha gondolkozva és értelmezve olvasol. Máshogy egyébként nem is érdemes belekezdeni😊.
A fasciás képzéseken gyakran teszem fel a kérdést, hogy ki az, aki rendszeresen nyújtózkodik. Minden egyes alkalommal meglepődöm azon, hogy a hallgatók (egészségügyi és sportszakemberekről beszélünk) csupán egyharmada teszi fel a kezét. Olybá tűnik, mintha elfeledtük volna az egyik legfontosabb, ősi „mozgásmintánkat”, a nyújtózkodást. De vajon miért baj, hogy egyre kevesebb ember érzi szükségét annak, hogy rendszeresen és jólesően megnyújtózzon?