 |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
A thoracolumbalis fascia (TLF), azaz a széles ágyéki pólya igen fontos szerepet tölt be életünkben. Részt vesz a testtartás kialakításában, az erőátvitelben, a légzésben és – nagyon nem utolsósorban – a járás és a futás kivitelezésében. Ez utóbbit vizsgáljuk meg kicsit részletesebben az Ulmi Egyetem fascia-kutatóinak írásai, kutatásai alapján.
A kenyaiak közismerten a világ legjobb távfutói. Irigylésre méltó eredményeket érnek el az olimpiákon, döbbenetes kecsességgel suhannak elsőként a célba, toronymagasan körözve le az ellenfeleket. Nem csoda, hogy évtizedek óta foglalkoztatja a kutatókat a kérdés, hogy vajon milyen okok állnak az egyedülálló sportteljesítmény hátterében. Számos tanulmány foglalkozik mind a pszichés, mind a genetikai faktorokkal, ugyanakkor egy sincs, amely egyértelmű, általánosan elfogadott magyarázatot adna a kérdésre.
Forrás: Action Images
Izgalmas és egyben lenyűgöző cikkre bukkantam a minap. Olyannyira fellelkesültem, hogy azonnal meg is osztottam (volna) Veletek. Olvasás közben azonban felmerült bennem egy gondolat, amely a tizedik mondat után felkiáltássá érett: Mi a rézfánfütyülőről hadoválnak itten!? De hiszen a fascia-kutatás úttörői már több mint egy évtizede tisztában vannak mindazzal, amit ez az „új tudományos felfedezésről” szóló írás szenzációként közöl!
Forrás: Wikimedia "Interstitium"
Minden szakember tisztában van azzal, hogy a rendszeres nyújtás rendkívül hatékony eszköz az ízületi mozgásterjedelem növelésére. Azt azonban nem tudjuk, hogy a nyújtás vajon megváltoztatja-e az izmok és az ínak mechanikai tulajdonságait, jellemzőit, s ha igen, mennyi idő alatt.
Egy friss (2018-as) randomizált, kontrollált, szimpla vak kísérletben spanyol tudósok vizsgálták, hogy milyen hatással van a nyakfájós páciensekre a fascia manuális oldása (myofascial release terápia), szemben a hagyományos fizioterápiás kezelésekkel.
