Menu
Cart

Medical Fitness Blog




Feövenyessy Krisztina

A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

Miért lazább a váll szalagrendszere a medencéénél?

Észrevettétek-e, hogy a kar és a láb felépítése rendkívüli módon hasonlít egymásra? Mindkettő gömb ízülettel kapcsolódik a testhez. Mind a comb, mind a felkar egyetlen csontból áll, a lábszár és az alkar pedig kettőből. A kéz és a lábfej felépítése is rendkívül hasonló. Mégis hatalmas különbség van az alsó és a felső végtag között. Míg a vállövet és a kart mobilitásra tervezték, a medencét és a lábat elsősorban a test stabilitásának biztosítására. Ez az oka annak, hogy a vállízület körül lévő szalagrendszer jóval lazább, mint a medencéé.

Feövenyessy Krisztina
a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

Segít-e a core tréning a jobb sportteljesítmény elérésében? Javítja-e a lapocka stabilizálás a váll funkcióját?

Röviden: nem, pontosabban nem feltétlenül. Hosszabban: lásd alább.

Milyen kérdésekre kapsz választ?

  • Mit takar az a sokat emlegetett neuromuszkuláris kontroll?
  • Mi is valójában az 'erő'? Miért csak potenciálisan erősödik az izom az izomerősítéstől? Egyáltalán, lehet-e erősíteni egy izmot?
  • Javítja-e az izomerősítés a funkcionális mozgások hatékonyságát?
  • Mit jelent az,hogy nincs direkt transzfer az egyes mozgások között?
  • Mit takar az a sokat emlegetett mondat, hogy az idegrendszer mozgásokban gondolkodik, nem egyes izmokban?
  • Miért emlegetem gyakran azt,hogy az agy számára értelmezhetővé kell tenni az erősítéssel (nyújtással stb.) elért eredményeket?

Kezdjük az alapoktól😊!

Bővebben

Vadiúj szerepben mutatkozik be a nyújtás (stretching)

Köztudott, hogy a nyújtás fő célja a hajlékonyság megteremtése és megtartása, az ízületek mozgástartományának növelése, az izomkontroll javítása, illetve a mozgásszegény életmódból és/vagy az idősödésből fakadó immobilizáció káros hatásainak kivédése. Gondolná-e ugyanakkor, hogy a stretching kiadós (ugyanakkor kímélő) kardio-edzésként is funkcionálhat?

Bővebben

Mi is az a fájdalom? Mi fáj, hol fáj és miért fáj? Hogyan kell(ene) menedzselni a krónikus fájdalmat?

Descartes hatására évszázadokon keresztül hittünk abban, hogy a fájdalom mindig valamilyen szövetsérülés hírnöke, és mint ilyen, teljes mértékben független minden más tényezőtől. Magyarul vagy van valamilyen szövetkárosodás, és akkor az bizony fáj is, vagy nincs, ám ez esetben semmi nem fájhat. Egészen a XX. század közepéig tartotta magát az a nézet, hogy az agy csupán egy passzív központ, a perifériáról érkező fájdalomüzenetek befogadója, és azokat a krónikus derék-, vagy más fájdalomtól szenvedő pácienseket, akiknél semmiféle szervi betegséget vagy szövetkárosodást nem sikerült diagnosztizálni, pszichés érintettség diagnózisával pszichiátriára küldték (vagy egész egyszerűen hipochondernek titulálták).

Bővebben

Bejelentkezés vagy Regisztráció

 

 

Weboldalunk az oldal működése és a felhasználói élmény javítása érdekében sütiket használ (cookie), ahogy minden korszerű weboldal. Itt engedélyezheti vagy letilthatja a sütik használatát. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a sütik tiltásával bizonyos funkciók nem vagy nem megfelelően fognak működni!