 |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
A 60 perces beszélgetésben szó esik az izomlázról, a bemelegítés, illetve az edzés utáni nyújtás és lazítás jelentőségéről, arról, hogyan és mitől nő az izom, és még sok egyéb izgalmas kérdésről. Beszélgetőpartner Feövenyessy Krisztina, a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia, illetve a Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ vezetője.
A 38 perces beszélgetésben szó esik arról, hogy eddzünk-e, ha fáj, hogy milyen következményekkel jár az ülő életmód, hogy igaz-e a 10 ezer lépés=egészség dogma, hogy hogyan mozogjunk túlsúllyal, és még sok egyéb izgalmas kérdésről. Beszélgetőpartner Feövenyessy Krisztina, a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia, illetve a Feövenyessy Gerinc- és Sportrehabilitációs Központ vezetője.
Az „evidence based medicina”, avagy a bizonyítékokon alapuló orvoslás napról-napra nagyobb teret nyer, így egyre sűrűbben szembesülünk a jelenséggel, hogy a kollégák/páciensek valamiféle bizonyítékot kérnek tőlünk egy-egy állításunk alátámasztására, vagy épp mi kérünk bizonyítékot egy másik kollégától/szakembertől egy-egy kijelentése hallatán. Ez jó. Sőt, nagyon jó. Azt jelzi, hogy elkezdtünk kritikusan gondolkodni, tehát vége a tekintélyelvű orvoslásnak. Érdekel bennünket, mi történik a testünkben (vagy a páciensünk testében), és tisztában akarunk lenni azzal, hogyan hat az a terápia, amit alkalmazni fognak rajtunk (vagy mi alkalmazunk másokon). Már nem hiszünk el automatikusan mindent, amit hallunk, bármilyen neves és magabiztos is legyen a nyilatkozó szakember. Magyarul: mérlegelünk.
A köznyelvben használt ”izmosodás” kifejezés alatt valójában a különféle terhelések, erősítő edzések hatására bekövetkező izomtömeg növekedést értjük. Az izomtömeg növekedés egyfajta szöveti adaptáció (alkalmazkodás), amelynek értelemszerűen semmi köze az esztétikumhoz (az agyad magasról tesz rá, hogy Te beach-body-ra vágysz), egyszerűen evolúciós okokra vezethető vissza. Az emberi szervezet minden körülmények között igyekszik megfelelni azoknak az igényeknek, kihívásoknak, amelyek a mindennapokban érik. Folyamatosan változik, adaptálódik attól függően, hogy milyen terhelésekkel kell szembenéznie. Ha inaktív vagy, nincs sok értelme annak, hogy a rendelkezésre álló korlátozott mennyiségű energiát a mozgás szervrendszerének (izom, csontok, kötőszövet) fejlesztésére pocsékolja, így más folyamatokat – mondjuk a zsír formájában történő raktározást – támogat. Ha azonban rendszeresen, és egyre növekvő mértékben terheled (mondjuk egy okosan felépített edzéssel), a szervezeted érzi, hogy nagy szükség van az izmokra, igyekszik megfelelni az elvárásoknak, tehát a rendelkezésre álló energiát arra (is) felhasználja, hogy növelje azok teljesítőképességét.
Mindannyian tapasztaltuk már, milyen jól eső érzés egy-egy finom, lágy masszázs, vagy szeretteink puha érintése, cirógatása. 2002-ben megjelent egy izgalmas kutatás (1), amely a simogatás által okozott jóérzés mögött álló hatásmechanizmusokat igyekezett feltérképezni. A kutatásból kiderült, hogy az emberi bőrben (pontosabban a bőr azon részein, amelyek szőrrel fedettek) olyan, myelinhüvellyel nem fedett, azaz szabad idegvégződések, ún. C-taktilis receptorok találhatóak, amelyek a lassú és finom érintésre, simításra, simogatásra reagálnak. Képalkotó (fMRI, azaz funkcionális MRI) vizsgálattal kimutatták, hogy a CT receptorok az agykéreg ún. szigeti lebeny (insula) régiójába közvetítik az ingereket.
Pirossal lásd az insulát. Forrás: https://twitter.com/neurochecklists/status/1163717326732255232?lang=ar-x-fm