Menu
Cart

Medical Fitness Blog




Feövenyessy Krisztina

A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

Vajon mi lehet a test elülső és hátulsó részének izmai közötti különbség oka?

Állás közben a test gravitációs vonal (azaz a súlyvonalunk) elé eső része nehezebb és jobban „kiáll”, mint a vonal mögé eső rész. Ha csupán a fejet vizsgáljuk, a gravitációs vonal a legfelső nyakcsigolya – atlasz – és a nyakszirtcsont ízesülésének pontján halad át. Ahogy a képen is látható, az ízület előtt található rész (az arcunk) jóval nehezebb, mint fejünk hátulsó része. Ha tehát el akarjuk kerülni, hogy ülés, állás vagy mozgás közben a gravitáció hatására előre essünk, a test hátulsó részének izmaiban (azaz a hátulsó felszíni myofasciális vonalban) folyamatos feszültségnek, tónusnak kell lennie. Ez a tónus tartja meg a testet a gravitációval szemben az ébrenlét 16 órájában. A hátulsó felszíni vonalban épp ezért dominálnak az ún. lassú, de kitartó (azaz tónusos) izomrostok.

Bővebben

Miért lazább a váll szalagrendszere a medencéénél?

Észrevettétek-e, hogy a kar és a láb felépítése rendkívüli módon hasonlít egymásra? Mindkettő gömb ízülettel kapcsolódik a testhez. Mind a comb, mind a felkar egyetlen csontból áll, a lábszár és az alkar pedig kettőből. A kéz és a lábfej felépítése is rendkívül hasonló. Mégis hatalmas különbség van az alsó és a felső végtag között. Míg a vállövet és a kart mobilitásra tervezték, a medencét és a lábat elsősorban a test stabilitásának biztosítására. Ez az oka annak, hogy a vállízület körül lévő szalagrendszer jóval lazább, mint a medencéé.

Feövenyessy Krisztina
a Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

Vadiúj szerepben mutatkozik be a nyújtás (stretching)

Köztudott, hogy a nyújtás fő célja a hajlékonyság megteremtése és megtartása, az ízületek mozgástartományának növelése, az izomkontroll javítása, illetve a mozgásszegény életmódból és/vagy az idősödésből fakadó immobilizáció káros hatásainak kivédése. Gondolná-e ugyanakkor, hogy a stretching kiadós (ugyanakkor kímélő) kardio-edzésként is funkcionálhat?

Bővebben

A derékfájdalom és a félreértelmezett kutatások

Számos kutatás mutatja, hogy a krónikus derékfájdalom gyakran jár együtt izomerő vesztéssel (1-3), a mozgások sebességének csökkenésével (3-6), az állóképesség romlásával (7-11), a normál izomaktiválódási minták, bekapcsolódási sorrendek megváltozásával (12-22), illetve a stabilitás csökkenésével (16,19,23-25). De vajon kijelenthetjük-e a kutatások alapján, hogy az izomerővesztés, a mozgás lassulása, az állóképesség romlása, a bekapcsolási sorrend megváltozása vagy a stabilitás csökkenése OKOZZA a krónikus derékfájdalmat?

Bővebben

Bejelentkezés vagy Regisztráció

 

 

Weboldalunk az oldal működése és a felhasználói élmény javítása érdekében sütiket használ (cookie), ahogy minden korszerű weboldal. Itt engedélyezheti vagy letilthatja a sütik használatát. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a sütik tiltásával bizonyos funkciók nem vagy nem megfelelően fognak működni!