Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Geszti Péter szájából hangzott el nemrég egy interjúban, hogy a mainstream közönség utálja az olyan alkotásokat (dalokat, filmeket, színdarabokat), amelyek elgondolkodtatóak, és ahelyett, hogy válaszokat adnának, újabb és újabb kérdéseket vetnek fel. A tömeg a demagógiát szereti, a bonyolult kérdésekre adott egyszerű, ám épp ezért pontatlan és rendkívül félrevezető válaszokat.
A világ legnépszerűbb tudományos ismeretterjesztő magazinjában, a New Scientist-ben megjelent (ráadásul címlapsztoriként) egy összefoglaló cikk (1) mindarról, amit ma a fasciáról tudni érdemes, legyünk akár szakemberek, akár a tudományos vívmányok iránt mélyebben is érdeklődő laikusok. Hogy miért tartom mérföldkőnek ezt az írást? Mert jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy végre beépüljön a szakmai köztudatba: a mozgás szervrendszerének az izmok és a csontok mellett van egy harmadik, éppoly fontos, ugyanakkor a legtöbb ember – beleértve az egészségügyi- és sportszakembereket is – számára szinte alig ismert része. Egy olyan rendszer, amelynek mély ismerete nélkül ma már nem lenne szabad gyógyítani. A cikk angol nyelven íródott, ráadásul csak előfizetők számára érhető el, de fontosnak tartom, hogy minden érdeklődőhöz eljusson, így az alábbiakban összefoglalom a lényegét. Amolyan krisztásan, azaz szabad fordításban😊. Nézzük tehát, mit is tudunk ma a fasciáról!
Ha hozzám hasonlóan a mozgásterápia, manuálterápia, sportrehabilitáció területén dolgozol, valószínűleg észlelted már az összefüggést a stressz/szorongás/depresszió/önbizalomhiány és a krónikus mozgásszervi panaszok, különösen az állandósult derék- és nyakfájdalom között. Nálunk a Gerincközpontban tíz krónikus mozgásszervi problémával érkező páciens/vendég közül hét-nyolcnál szembetűnő a stressz, illetve a különféle negatív érzelmek erőteljes jele. Kérdés, hogy vajon valós-e a feltételezett összefüggés, és ha igen, milyen szerepet játszik benne a myofascia?
A feszes, merev fascia éppúgy összepréseli a testet, mint egy rugalmatlan búvárruha
Ugye, Te is úgy tanultad, hogy akut gyulladás esetén nem végzünk manuális kezeléseket, mert a terápia fokozhatja, kórossá erősítheti a gyulladásos folyamatokat? Nos, lehetséges, hogy a közeljövőben felül kell írnunk ezt az általánosan alkalmazott protokollt (is), legalábbis erre utalnak egy decemberben publikált kutatás (1) izgalmas eredményei.
Az orvostudomány elképesztő sebességgel fejlődik. A röntgen, az MR, a CT, és az ultrahang – hogy csupán a legismertebb képalkotó eljárásokat említsem – segítségével a medicina ma már képes arra, hogy „belepillantson” az élő emberi testbe. Ugyanakkor akadnak még fehér foltok, ilyen például a myofascia, azaz az izmok, izompólya, szalagok, ízületi tokok és más lágyrészek tónusának és rugalmasságának, azaz biomechanikai tulajdonságainak objektív és pontos vizsgálata, ehhez ugyanis a mai napig nem áll rendelkezésre megfelelő diagnosztikai eszköz.
MyotonPro. Forrás: healthlinkholdings.com
1. oldal / 5