 |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Menu
Cart
Geszti Péter szájából hangzott el nemrég egy interjúban, hogy a mainstream közönség utálja az olyan alkotásokat (dalokat, filmeket, színdarabokat), amelyek elgondolkodtatóak, és ahelyett, hogy válaszokat adnának, újabb és újabb kérdéseket vetnek fel. A tömeg a demagógiát szereti, a bonyolult kérdésekre adott egyszerű, ám épp ezért pontatlan és rendkívül félrevezető válaszokat.
- A térdízület nem cipőtalp, nem attól kopik, ha sokat használod, hanem attól, ha nem használod, vagy ha rosszul használod
-
mindennapos testmozgás hiányában a porc vérellátása, és ezzel együtt a tápanyagellátása is akadozni kezd, tápanyag hiányában pedig értelemszerűen sorvad a porcszövet
-
ráadásul a mozgáshiány miatt az izmok is gyengülnek, így nem tudják tehermentesíteni az egyébként is tápanyaghiányos térdízületet, tehát olyan erőhatások hatnak szegény porcra, amelyeknek nem képes ellenállni
- Sarkantyú leggyakrabban a sarokcsonton, az Achilles-ín tapadási pontján alakul ki valamilyen tartós túlterhelés következtében, tehát sohasem!!! véletlenül jelenik meg az a bizonyos fájdalmas meszes kinövés
- Mi történik ilyenkor? A rendszeres túlterheléstől feszessé válnak a lábszár izmai és azok közös ína, az Achilles-ín. A feszessé váló Achilles immár nem képes rugalmasan reagálni a különféle terhelésekre (járás, futás, ugrás, lépcsőzés), így minden egyes lépésnél jól „beletép” abba a pontba, ahol a sarokcsonthoz, pontosabban annak csonthártyájához tapad
A szakmai csoportunkban sokszor kerül szóba a lúdtalptorna és gyakran felmerül a kérdés, hogy milyen talpgyakorlatokat végezzünk és milyen gyakorisággal. Nos, a legjobb tanács, amit adhatok, a következő:
Az optimális megoldás szinte mindig egyszerű, olcsó, természetes, és már-már kiveri a szemünket, bár ezt sajnos kevesen hiszik el az agyonreklámozott csodaszerek/csodamódszerek világában😊. Az ideális lúdtalptorna tehát a természetes, egyenetlen talajon való mindennapos mezítlábas sétálás/tornázás stb.
Hosszú évek óta tanítom a kinesiology taping technikát, és jellemzően az jelenti számomra a legnagyobb kihívást, hogy megértessem a hallgatókkal: nem az a cél, hogy képessé váljunk ügyesen felragasztani azt a 30-40 különféle applikációt, amit az alap- és haladó képzésen veszünk, hanem az, hogy ezeken keresztül megtanuljunk tape-es szemmel látni és tape-es fejjel gondolkozni.
2. oldal / 3