Menu
Cart



Feövenyessy Krisztina

A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

A váll leggyakrabban sérülő struktúrája egyértelműen a rotátorköpeny (RK). A vállpanaszok 85%-a e négy izom (m. supraspinatus, m. infraspinatus, m. subscapularis, m. teres minor), vagy ezek ínjának valamelyikét érinti (1). Rendkívül fontos tehát, hogy ahelyett, hogy vakon elfogadnánk a dogmákat (jelen esetben pl. rotátorköpeny=vállstabilizáló izomcsoport), mélyebben is megértsük a RK szerepét a váll mozgásaiban, illetve annak dinamikus stabilizálásában, a kép ugyanis - mint mindig - jóval árnyaltabb!



Nincs még egy élőlény a földön, amely oly sokoldalúan használja mellső végtagját, mint az ember. Képesek vagyunk arra, hogy földet műveljünk, autót szereljünk, ruhát varrjunk, szívet műtsünk vagy épp egymást öleljük (ez utóbbit remélhetőleg minden másnál gyakrabban). A kar és a kéz azonban csakis akkor dolgozhat valóban hatékonyan, ha nem csupán a vállízület, de az alapzat – azaz a láb és a törzs – is segíti munkáját, tehát az egyes testrészek/testtájak harmonikusan együttműködnek és biztosítják a karmozgások kivitelezéséhez szükséges stabilitást és mobilitást. E kettő – stabilitás és mobilitás egysége – ugyanis elengedhetetlen a mozdulatok könnyed szabadságához és az emberi test hatékony "működéséhez". Csupán egy a bökkenő. Sajnos a legtöbben már réges-rég elveszítettük. Nézzük, milyen gyakori ok(ok) áll(nak) az összhang megbomlása mögött, szakemberként (edzőként, mozgásterapeutaként) jellemzően hogyan nyúlunk ma a problémához, és hogyan lehetne a jelenleginél jóval hatékonyabb segítséget nyújtani a vendégeknek/pácienseknek vállövi panaszok esetén!



Úgy tűnik, imádom a vállízületet, egyszerűen nem tudok elszakadni a témátóllaughing  Nem véletlen, a  vállízületi problémák sokkal gyakoribbak, mint hinnénk. Szinte nincs nap, hogy ne keresnének fel vállpanasszal, és nem tartok olyan szakmai továbbképzést, ahol ne látnék a résztvevők (egészségügyi dolgozók és sportszakemberek) között több „kezdő befagyott vállast”. Nem véletlen, az ülő munka, az inaktív életmód és az egyoldalúan terhelő sportok bizony megteszik a magukét.

Pirossal lásd a tövis feletti izmot



Ahogy már írtam róla, befagyott váll szindróma általában a vállízületet érő stressz hatására következik be, és általában a vállat övező izmok sérülése miatt alakul ki. Az izmok leggyakoribb sérülése a tapadási helyen kialakuló íngyulladás, és /vagy az ín szakadása. Az ín igen könnyen begyulladhat stressz és/vagy trauma hatására, és ha a trauma nagyon erős, sokáig fennáll, vagy nagyon gyakori, az ín károsodik, és – részlegesen vagy teljesen – elszakadhat.



A vállízület a legmozgékonyabb ízületünk, így – annak érdekében, hogy a szabad mozgást lehetővé tegyék - az ízületi szalagok és tokok relatíve lazák. Az ízület stabilizálásában tehát az általánosnál jóval nagyobb szerepe van a vállat övező izmoknak, különösen a rotátor köpeny négy izmának (supraspinatus, infraspinatus, teres minor, subscapularis).



Bejelentkezés vagy Regisztráció