 |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Menu
Cart
SI (sacroiliacalis, azaz keresztcsont-csípőcsonti) ízületnek a csípőlapátok és a keresztcsont ízesülési pontjait nevezzük a medence jobb és bal oldalán. Ebben a szalagok által igen erősen stabilizált ízületben fiziológiás esetben csupán igen kismértékű elmozdulás jön létre. E kicsinyke elmozdulásnak azonban hatalmas szerepe van az emberi mozgások során.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) testi-lelki egészségünk megőrzése érdekében legalább 30 perc közepes intenzitású testmozgást javasol hetente 5, vagy 20 perc intenzív testmozgás heti 3 alkalommal. Ugyanakkor melyikünk ne tapasztalná saját bőrén (is), hogy a XXI. század brutál tempója mellett bizony szinte lehetetlen nap mint nap időt szakítani arra, hogy 30 percet mozogjunk?!
Úgy tűnik, imádom a vállízületet, egyszerűen nem tudok elszakadni a témától
Nem véletlen, a vállízületi problémák sokkal gyakoribbak, mint hinnénk. Szinte nincs nap, hogy ne keresnének fel vállpanasszal, és nem tartok olyan szakmai továbbképzést, ahol ne látnék a résztvevők (egészségügyi dolgozók és sportszakemberek) között több „kezdő befagyott vállast”. Nem véletlen, az ülő munka, az inaktív életmód és az egyoldalúan terhelő sportok bizony megteszik a magukét.
Pirossal lásd a tövis feletti izmot
Betéve tudjuk ugyebár, hogy a mozgásban betöltött szerepük szerint három nagy csoportra oszthatjuk a résztvevő izmokat, agonistákra, antagonistákra és szinergistákra. Az első kettőt jellemzően mindenki ismeri, nem is szokott különösebb problémát okozni működésük megértése. A szinergistákkal azonban jóval nehezebb zöldágra vergődni. Mi a csudát csinál vajon egy „együttműködő” izom?
Állandó téma. Sokszor felbukkan, sokan, és sokféle választ adnak a kérdésre. Íme egy remek kis videó, amelyen az ujjropogtatás mechanizmusát követhetjük MRI felvételen. Bár a konklúzióval szakmailag nem értek egyet, a látvány mégis rendkívül érdekes.
31. oldal / 34