Medical Fitness Blog

A legtöbben (legalábbis a mozgásszervi problémákkal foglalkozó szakemberek) bizonyosak vagyunk abban, hogy tudjuk, mi az a helyes testtartás és hogyan kell testtartást javítani. Itt erősítünk egy kicsit, ott nyújtunk egy pöttyet, adunk egy-két instrukciót a páciensnek/vendégnek, és máris megoldottuk a problémát. Nos, ha ez így lenne, csupa daliás, rugalmas léptű, fiatal vagy fiatalos ember róná az utcákat, és nekünk, mozgásterapeutáknak az égvilágon semmi munkánk nem lenne.  Valami nem stimmel ezzel az elmélettel. De hol a bibi? Nos, az alábbi 34 perces videóban ezt a kérdést járom körbe a szokásos alapossággal.

Bővebben

Eyal Lederman professzor vezette be a life gym fogalmát a rehabilitáció világába, szemben az általa Frankenstein-típusú rehabilitációnak nevezett rendkívül népszerű metódussal. Nézzük, vajon mit is takar a két fogalom:

Bővebben

Röviden összefoglalva a cikk (pontosabban az idézett kutatás (1)) az alábbiakról szól:

• A kutatások alapján az egészségügyi szakemberek jó részének téves elképzelései vannak a gerinc terhelhetőségével és mozgásainak biztonságosságával kapcsolatban
• az orvosok körében nagyságrendekkel gyakoribbak a tévhitek, mint a gyógytornászok körében, 10-ből 9 orvos hiszi azt, hogy a derékfájós páciens számára az előrehajlás kifejezetten káros
• mindez oda vezet, hogy a szakemberek gyakran adnak a gyógyulást/állapotjavulást hátráltató tanácsokat a derékfájós páciensnek
• rendkívül fontos, hogy a különféle szakmai alap- és továbbképzések kövessék a tudomány fejlődését és a derékfájdalommal kapcsolatos mindenkori aktuális tudományos bizonyítékokon alapuljanak

Bővebben

Azt hiszem, megvilágosodtam😊! Rájöttem, hogy gyakran ott csúszik el a kommunikáció, hogy többen félreértik, mi a különbség az „AKARATLAGOS” és a „REFLEXES” izomaktiválás (jelen esetben pl. az akaratlagos és a reflexes core stabilizálás, azaz a hasi és háti izmok aktiválása) között. Úgy gondolják, hogy a reflexes core stabilizálás kizárólag egy finom, könnyed mélyizomtónust, amolyan mozgásterápiás bohóckodást jelent, ami alkalmatlan arra, hogy nagy súlyokat mozgassunk. És ha a felületes, nagy izmokat is bekapcsoljuk az erőteljesebb stabilizálás (mondjuk egy súly megemelése) érdekében, az már akaratlagos izomaktiválásnak számít, amit meg kell tanítani a vendégnek/páciensnek. Nos, ez hatalmas félreértés! A reflexes és akaratlagos közti különbség baromira nem a bekapcsolt izmokban (mély vagy felületes) van, de még csak nem is a bekapcsolódás, azaz a stabilitás mértékében, hanem a stabilitás ADAPTIVITÁSÁBAN, azaz a helyzethez való alkalmazkodásában van.

Bővebben