 |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Menu
Cart
Ismerős a jelenet, amikor férfi páciensed izmait megtapogatva elborzadsz, milyen kötött és feszes az izomzata? Őszintén szólva ritkán találkozom olyan férfival, akinek „jó állagú” a miofasciája, vagyis az izom–kötőszövetes pólya egysége.
De voltaképp mit is jelent a „jó állag”? És valóban helyes-e a klasszikus „feszes – lazítsuk” felkiáltással, gondolkodás nélkül nekiesni a rendszernek? Szóval: mi az igazság a férfi miofasciával kapcsolatban?
Általánosságban a női miofascia finomabb, elasztikusabb, és alacsonyabb tónus jellemzi. Ha a férfiaknál már ismertetett három megközelítést nézzük:
- hormonális ok: a magasabb ösztrogén szint fokozza az elaszticitást és a vízmegkötést
- strukturális: a kötőszöveti szerkezet kevésbé kollagéndús, kevesebb a stabil, kevésbé rugalmas keresztkötés és gyorsabb a szöveti átépülés (turnover). Ez mechanikailag rugalmasabb és adaptívabb fasciát eredményez
- idegrendszeri szempontból pedig tendenciájában jellemzően alacsonyabb a szimpatikus tónus, kevésbé erősek a védelmi minták, hisz evolúciósan inkább a finomabb munkára, és kevésbé a nagy mechanikai terhelésre optimalizált a női szervezet
Az egészség modern, ún. bio-pszicho-szociális modellje szerint az egészség és a betegségek nem vezethetőek vissza pusztán fizikai tényezőkre, azaz sérülésekre, fertőzésekre és/vagy túlterhelésekre. Fizikai és mentális egészségünk szociális, pszichológiai és biológiai faktorok dinamikus interakcióinak milyenségén múlik (1,2), azaz munkahelyi körülményeink, családi viszonyaink, társas kapcsolataink, beállítottságunk, tapasztalataink és hiedelmeink éppúgy befolyásolják az egészségünket, mint a fizikális tényezők.
Geszti Péter szájából hangzott el nemrég egy interjúban, hogy a mainstream közönség utálja az olyan alkotásokat (dalokat, filmeket, színdarabokat), amelyek elgondolkodtatóak, és ahelyett, hogy válaszokat adnának, újabb és újabb kérdéseket vetnek fel. A tömeg a demagógiát szereti, a bonyolult kérdésekre adott egyszerű, ám épp ezért pontatlan és rendkívül félrevezető válaszokat.
A világ legnépszerűbb tudományos ismeretterjesztő magazinjában, a New Scientist-ben megjelent (ráadásul címlapsztoriként) egy összefoglaló cikk (1) mindarról, amit ma a fasciáról tudni érdemes, legyünk akár szakemberek, akár a tudományos vívmányok iránt mélyebben is érdeklődő laikusok. Hogy miért tartom mérföldkőnek ezt az írást? Mert jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy végre beépüljön a szakmai köztudatba: a mozgás szervrendszerének az izmok és a csontok mellett van egy harmadik, éppoly fontos, ugyanakkor a legtöbb ember – beleértve az egészségügyi- és sportszakembereket is – számára szinte alig ismert része. Egy olyan rendszer, amelynek mély ismerete nélkül ma már nem lenne szabad gyógyítani. A cikk angol nyelven íródott, ráadásul csak előfizetők számára érhető el, de fontosnak tartom, hogy minden érdeklődőhöz eljusson, így az alábbiakban összefoglalom a lényegét. Amolyan krisztásan, azaz szabad fordításban😊. Nézzük tehát, mit is tudunk ma a fasciáról!
1. oldal / 5