![]() |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
![]() |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Ígéretemhez híven folytatom az általános jellegű szakmai kérdések megválaszolását. A mai téma a következő: hogy néz ki a helyes fekvőtámasz, és milyen légzéstechnikát célszerű alkalmazni? Nos, a Gerinctréner és a Sportrehabilitációs tréner képzésen atomjaira bontjuk a különféle sportmozgásokat, köztük a fekvőtámaszt is, íme egy rövid összefoglaló az ott elhangzó tudásanyagból.
A kénytelen-kelletlen tantermi oktatási szünetben (az e-learning és blended-learning képzéseink természetesen folyamatosan elérhetőek) továbbra is örömmel, hosszasan és részletesen válaszolom meg azokat a kérdéseket, amelyek sokakat érinthetnek/érdekelhetnek. Íme a harmadik kérdés, amit szintén egy hallgatónk tett fel: „Mitől ropognak a csontok, és káros-e a csontok ropogtatása?”
Az utóbbi években már-már divattá vált a körteképű izmot okolni a nem gerinc-eredetű, csípő-tájéki, az ágyéki gerincbe vagy az alsó végtagba sugárzó fájdalomért, érzéskiesésért és különféle egyéb gyöki tünetekért. Ugyanakkor melyikünk ne tapasztalta volna a rehabilitáció során, hogy bár minden jel piriformis-szindrómára utal, a piriformis tesztek mégis egyöntetűen negatívak, a kezelés pedig gyakorlatilag szinte semmilyen eredményre nem vezet!? Hogy a jövőben ne álljunk értetlenül a jelenség előtt, ismerkedjünk meg a mély gluteális szindrómával!
a piriformis-szindróma
Ha valaha sérültél már – legyen szó akár izom-, ín- vagy szalagszakadásról, zúzódásról, húzódásról, ficamról vagy akut derékfájdalomról (lumbágó) – nagy valószínűséggel a saját bőrödön is tapasztaltad, hogy a klinikai gyakorlat szerint jellemzően pihentetést írnak elő a szakemberek. A lágyszövetek (izmok, ínak, szalagok stb.) sérüléseinek kezelésében a pihentetés mind a mai napig általánosan elfogadott protokoll annak ellenére, hogy a tudományos bizonyítékok egyáltalán nem igazolják a hatékonyságát.
A lágyszövetek (izmok, kötőszöveti elemek) kezelését megcélzó manuális terápiák hatékonyságát a különféle mozgásszervi problémák megelőzésében és kezelésében ma már szinte senki nem vonja kétségbe. Többen már a saját bőrünkön is éreztük/tapasztaltuk, de ha mégsem, a pácienseinknél mindenképp megfigyelhettük, milyen jelentős pozitív változásokat – különösen a fájdalom csökkenését és a mozgásterjedelem növekedését – idézhetünk elő egy akár csupán néhány perces profi masszázs, triggerpont, myofascia lazító, köpöly vagy akár EMMT kezeléssel. Arról azonban egyelőre igen keveset tudunk, hogy pontosan milyen sejt- és molekuláris szintű mechanizmusok állnak a kezelések hátterében.
21. oldal / 36