 |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Menu
Cart
A fascia és a fasciális szemlélet korántsem csupán egy újabb, néhány év alatt lecsengő divatirányzat. Jóval inkább nevezhető olyan forradalmian új szemléletmódnak és folyamatosan bővülő ismerethalmaznak, amely egyszer és mindenkorra megváltoztatta az emberi test működéséről és az emberi mozgásokról alkotott képünket. A XXI. században a fasciális ismeretekben való elmélyedés és jártasság nélkül a holisztikus gyógyítás – legyen szó akár mozgás-, akár manuális terápiáról – éppúgy elképzelhetetlen, ahogy a hatékony sportedzés, a sportteljesítmény javítása vagy a sportsérülések prevenciója és rehabilitációja is. Ma már jó néhány magyar nyelvű írás is fellelhető az interneten a fasciáról, ugyanakkor jómagam, aki szakemberként 3 éve foglalkozom napi szinten a kötőszövettel, kevés olyat találtam, amelyből – ha nem értenék valamicskét a témához – akárcsak derengeni kezdett volna, hogy valójában mi is az a fascia és miért KÖTELEZŐ minden egészségügyi és sportszakembernek foglalkoznia vele. Igyekszem tehát latin szavak nélkül, mindenki számára érthetően és szemléletesen bemutatni az emberi kötőszövetet, vagy legalábbis néhány jellemzőjét, mégpedig egy népszerű témán, az "örök fiatalságon" keresztül. Hangsúlyozom, egyetlen cikk csupán arra lehet elegendő, hogy felkeltse az érdeklődést egy nagyon új, nagyon más szemléletmód iránt. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a fasciáról, egy életnyi tanulás is kevés. :)
A képzéseken gyakran merül fel a kérdés, vajon milyen hatást gyakorolnak a különféle manuális terápiák a fasciára. Bár a pontos, evidence based, azaz bizonyítékokon alapuló válasz egyelőre még várat magára, íme néhány, ha nem is teljesen friss, de mindenképp aktuális, ráadásul rendkívül érdekes információ a fascia-elméletben jártas kollégák számára.
Nyár van és a tikkasztó hőségben – talán megbocsájtható bűn – néha én is megengedem magamnak, hogy bele-belepillantsak a női magazinokba. Mit mondhatnék, majd felrobban az agyam a kéthetes villám popsi-, has- és derékkarcsúsító programoktól! Még az illusztráció is hasonló: darázsderék és izgalmasan domborodó hátsó, amelyen lassan végiggördül egy jelzésértékű, fáradságos munkával odaphotoshop-olt izzadságcsepp. Brrrrr! Minden egyes alkalommal tehetetlenül konstatálom, milyen egyszerű megtéveszteni felelőtlen ígéretekkel emberek millióit, méghozzá büntetlenül. Nos, a valóságban instant (azaz könnyedén és pillanatok alatt elérhető) karcsúság éppúgy nem létezik, ahogy nem leszünk csiribú-csiribá boldogok, ránctalanok vagy egészségesek sem. A jó dolgokért bizony meg kell dolgozni, méghozzá tervezetten és folyamatosan. Hogy miért?
Ausztrál tudósok meglepő kutatást publikáltak 2018 februárjában, amely – jobb későn, mint soha – másfél év után, idén nyáron végre hatalmas visszhangot keltett, és egy, a BBC-ben megjelent cikk hatására gyakorlatilag bejárta a világot. Az elmúlt napokban „Plusz csont nőhet a koponyára, ha sokat mobilozunk” szalagcímekkel telt meg a nemzetközi sajtó, sőt, számos médium egyenesen „új csont képződését” emlegeti. Nos, ha vadi új csontunk nem is képződik a mobilozástól, a már meglévő valóban deformálódhat, ráadásul - ahogy a kutatás is hangsúlyozza - ennek veszélye leginkább a fiatalokat fenyegeti.
A fizioterápia fejlődésének köszönhetően napról-napra színesebb a mozgásszervi betegségek gyógyítását megcélzó kezelések palettája, azaz egyre több módszer áll rendelkezésünkre, amelyek segítségével csökkenteni tudjuk a páciens panaszait. Ugyanakkor nem mehetünk el szó nélkül a fejlődés „sötét” oldala mellett sem. Az újabb és újabb terápiák sokszor látványos ("csodás") azonnali hatásai miatt egyre sűrűbben szorulnak háttérbe olyan kevésbé látványos, lassabban kibontakozó kezelések, amelyeknek hiányában kérdéses, hogy elérhető-e valódi és tartós eredmény. Vajon elegendőek-e önmagukban a különféle népszerű terápiák, és vajon mi a különbség oki és tüneti kezelés közt?
22. oldal / 33