 |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Menu
Cart
Mi az az aktív és passzív izom inszufficiencia?
Számos faktortól – köztük az impulzus erejétől, az izom keresztmetszetétől, az összehúzódás sebességétől és a kontrakció irányától - függ az az erő, amit egy adott izom képes kifejteni. A legnagyobb erőkifejtésre jellemzően akkor képes, ha a hossza a középtartományban van (pl. a m. biceps kb. 90 fokban hajlított könyök mellett a "legerősebb").
Köztudott (legalábbis a fascia témájú képzéseken hosszasan és részletesen beszélünk róla), hogy a mozgásszegény életmód és a különféle egyoldalú terhelések letapadások, merev cross-linkek (keresztkötések) kialakulásához vezetnek, így jelentősen károsítják a fascia szerkezetét. A feszessé és rugalmatlanná váló kötőszövet nem csupán testtartásunkat torzítja, de mozgásainkat is korlátozza, nehézkessé, darabossá téve minden egyes mozdulatot, ráadásul a test idő előtti öregedéséhez, degeneratív mozgásszervi betegségek kialakulásához vezet (lásd bővebben ebben az írásomban). Mindezeken felül – amint azt az utóbbi évek kutatásai (1) mutatják – a fascia károsodása a daganatos betegségek, illetve a metasztázisok (áttétek) kialakulásában is jelentős szerepet játszik.
Gőzerővel zajlanak a fasciakutatások. Napról-napra, hétről-hétre jelennek meg új eredmények, egyre többet tudunk meg a fascia szerepéről, amely - mondanunk sem kell - elképesztően, hihetetlenül, lenyűgözően szerteágazó! Ahogy egyre szélesebbé és mélyebbé vált a tudásunk, egyre rövidebbnek bizonyult az a bizonyos két nap😊 Már régóta fontolgattuk tehát, és végre meg is léptük: 2020-tól 3 napossá (alap+haladó képzés egyben) bővítjük a funkcionális fascia tréning képzést! A bővítés oka kettős: egyrészt természetesen beleszőttük a rengeteg új kutatási eredmény ismertetését. Másrészt kiegészítettük az alapképzést (csoportos fascia-tréning) egy új, igen-igen haladó elemmel, az egyéni mozgásfejlesztéssel.
Mind egészségügyi, mind sportszakmai körökben egyre inkább terjedőben vannak az SMR (self-myofascial release) eszközök. A különféle „fascia-lazító” hengereket és labdákat jellemzően triggerpontok kezelésére és myofasciális (izom és kötőszöveti) feszességek oldására vetjük be, hisz a pozitív személyes tapasztalatok mellett ma már tudományos kutatások garmada bizonyítja, hogy valóban hatékonyan csökkentik a myofasciális fájdalmat, növelik a mozgásterjedelmet (ROM), lerövidíthetik a lágyrész sérülések utáni regeneráció időtartamát, és hozzájárulhatnak a sportteljesítmény javulásához. Az azonban a mai napig nem tisztázott, hogy pontosan milyen mechanizmusok állnak az elért eredmények háttérben.
A fascia és a fasciális szemlélet korántsem csupán egy újabb, néhány év alatt lecsengő divatirányzat. Jóval inkább nevezhető olyan forradalmian új szemléletmódnak és folyamatosan bővülő ismerethalmaznak, amely egyszer és mindenkorra megváltoztatta az emberi test működéséről és az emberi mozgásokról alkotott képünket. A XXI. században a fasciális ismeretekben való elmélyedés és jártasság nélkül a holisztikus gyógyítás – legyen szó akár mozgás-, akár manuális terápiáról – éppúgy elképzelhetetlen, ahogy a hatékony sportedzés, a sportteljesítmény javítása vagy a sportsérülések prevenciója és rehabilitációja is. Ma már jó néhány magyar nyelvű írás is fellelhető az interneten a fasciáról, ugyanakkor jómagam, aki szakemberként 3 éve foglalkozom napi szinten a kötőszövettel, kevés olyat találtam, amelyből – ha nem értenék valamicskét a témához – akárcsak derengeni kezdett volna, hogy valójában mi is az a fascia és miért KÖTELEZŐ minden egészségügyi és sportszakembernek foglalkoznia vele. Igyekszem tehát latin szavak nélkül, mindenki számára érthetően és szemléletesen bemutatni az emberi kötőszövetet, vagy legalábbis néhány jellemzőjét, mégpedig egy népszerű témán, az "örök fiatalságon" keresztül. Hangsúlyozom, egyetlen cikk csupán arra lehet elegendő, hogy felkeltse az érdeklődést egy nagyon új, nagyon más szemléletmód iránt. Ahhoz, hogy teljes képet kapjunk a fasciáról, egy életnyi tanulás is kevés. :)
23. oldal / 35