Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Az „evidence based medicina”, avagy a bizonyítékokon alapuló orvoslás napról-napra nagyobb teret nyer, így egyre sűrűbben szembesülünk a jelenséggel, hogy a kollégák/páciensek valamiféle bizonyítékot kérnek tőlünk egy-egy állításunk alátámasztására, vagy épp mi kérünk bizonyítékot egy másik kollégától/szakembertől egy-egy kijelentése hallatán. Ez jó. Sőt, nagyon jó. Azt jelzi, hogy elkezdtünk kritikusan gondolkodni, tehát vége a tekintélyelvű orvoslásnak. Érdekel bennünket, mi történik a testünkben (vagy a páciensünk testében), és tisztában akarunk lenni azzal, hogyan hat az a terápia, amit alkalmazni fognak rajtunk (vagy mi alkalmazunk másokon). Már nem hiszünk el automatikusan mindent, amit hallunk, bármilyen neves és magabiztos is legyen a nyilatkozó szakember. Magyarul: mérlegelünk.
Mindannyian tapasztaltuk már, milyen jól eső érzés egy-egy finom, lágy masszázs, vagy szeretteink puha érintése, cirógatása. 2002-ben megjelent egy izgalmas kutatás (1), amely a simogatás által okozott jóérzés mögött álló hatásmechanizmusokat igyekezett feltérképezni. A kutatásból kiderült, hogy az emberi bőrben (pontosabban a bőr azon részein, amelyek szőrrel fedettek) olyan, myelinhüvellyel nem fedett, azaz szabad idegvégződések, ún. C-taktilis receptorok találhatóak, amelyek a lassú és finom érintésre, simításra, simogatásra reagálnak. Képalkotó (fMRI, azaz funkcionális MRI) vizsgálattal kimutatták, hogy a CT receptorok az agykéreg ún. szigeti lebeny (insula) régiójába közvetítik az ingereket.
Pirossal lásd az insulát. Forrás: https://twitter.com/neurochecklists/status/1163717326732255232?lang=ar-x-fm
Bizonyosan Te is tapasztaltad már, hogy egy-egy edzést követően mintha elfújták volna a testi-lelki feszültséged, gyakorlatilag függetlenül attól, milyen típusú testmozgást végeztél. Nos, ez nem csak illúzió. Valós folyamatok állnak a háttérben, ráadásul az idegrendszer működésének ismeretében a jelenség magyarázata rendkívül egyszerű, logikus és könnyedén megérthető. Még Mari néni számára is😊
Korábban azt tanultuk – és valóban rendkívül logikusan hangzik – hogy a különféle egyoldalú terhelések hatására bekövetkező izomegyensúly megbomlások esetén a rövidülő izmokat nyújtani, a túlnyúlt izmokat pedig erősíteni kell. Egy kicsit olyan ez, mint a szobrászkodás. Innen elveszünk egy kicsit, ott pedig hozzáteszünk, és máris szimmetrikussá válik a test. Nos, nagyon nem vagyok biztos abban, hogy az élő testet szabad az élettelen masszához hasonlítani. Az én véleményem az, hogy a mára felhalmozódott tudás birtokában már illik ennél jóval árnyaltabban (és modernebbül) gondolkozni akkor, ha emberi testtel (és persze a hozzá tartozó aggyal és lélekkel😊) dolgozunk.
Szemelvények a krónikus nem specifikus derékfájdalom kezelésének aktuális európai irányelveiből (1) (kékkel a saját megjegyzéseim)
12. oldal / 33