Menu
Cart



Feövenyessy Krisztina
A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

Ismerős a jelenet, amikor férfi páciensed izmait megtapogatva elborzadsz, milyen kötött és feszes az izomzata? Őszintén szólva ritkán találkozom olyan férfival, akinek „jó állagú” a miofasciája, vagyis az izom–kötőszövetes pólya egysége.

De voltaképp mit is jelent a „jó állag”? És valóban helyes-e a klasszikus „feszes – lazítsuk” felkiáltással, gondolkodás nélkül nekiesni a rendszernek? Szóval: mi az igazság a férfi miofasciával kapcsolatban?



Általánosságban a női miofascia finomabb, elasztikusabb, és alacsonyabb tónus jellemzi. Ha a férfiaknál már ismertetett három megközelítést nézzük:

  1. hormonális ok: a magasabb ösztrogén szint fokozza az elaszticitást és a vízmegkötést
  2. strukturális: a kötőszöveti szerkezet kevésbé kollagéndús, kevesebb a stabil, kevésbé rugalmas keresztkötés és gyorsabb a szöveti átépülés (turnover). Ez mechanikailag rugalmasabb és adaptívabb fasciát eredményez
  3. idegrendszeri szempontból pedig tendenciájában jellemzően alacsonyabb a szimpatikus tónus, kevésbé erősek a védelmi minták, hisz evolúciósan inkább a finomabb munkára, és kevésbé a nagy mechanikai terhelésre optimalizált a női szervezet



Hogyan lehetséges az, hogy egy csodakezeléstől egy csapásra megoldódik a páciens 15 éve fennálló mozgásszervi problémája?



Eyal Lederman: A manuál- és mozgásterápiás világ poszturális-strukturális-biomechanikai modelljének krízise a derékfájdalom példáján keresztül

Lederman professzor az én saját, külön bejáratú esthajnalcsillagom. Fényesen ragyog és mutatja az utat abban a hatalmas dzsungelben, amely szinte áthatolhatatlanul veszi körbe a mozgásszervi rehabilitáció tisztását. Örök kételkedő, a kristálytiszta logika, az emberség, a józan ész és a tudományos gondolkodás magával ragadó ötvözője, akit egy pillanatra sem vakít el az olcsó hírnév. Egy-két évvel ezelőtt már lefordítottam korszakalkotó elemzését, a Core stabilitás mítoszát, sőt, készítettem vele egy exkluzív, igazi dogmagyilkos interjút is (ingyenesen elérhető online tananyag). Most ismét engedélyt kértem és kaptam az egyik összefoglaló tanulmányának magyarra fordítására. Nem könnyű olvasmány – az igazán értékes munkák sosem azok – de érdemes átrágni Magad rajta. Talán könnyebb részletekben haladni, mondjuk fejezetenként. Mindössze egyetlen dolgot kérek Tőled. Nyisd meg az elméd és fogadd be az információt akkor is, ha nem könnyű, hisz ellentmond mindannak, amiben eddig hittél! Nincsenek elvárások, nem kell egyetértened minden szóval, épp elég, ha elgondolkodtat. Ne feledd, a tudomány fejlődik, változik, így nekünk szakembereknek is fejlődnünk, változnunk kell! Még akkor is, ha a fejlődés azzal jár, hogy rá kell döbbennünk, mennyire kicsinyke is a tudásunk és mennyire távol vagyunk a mindenhatóságtól.



Gyanítom, sokan találkoztunk már a jelenséggel, méghozzá anélkül, hogy a tudatában lettünk volna. Mondjuk, amikor egy kéztőalagút szindrómás páciensnél egy 3 hónapos, gondosan megtervezett és kivitelezett, komplex szemléletű kezelést követően sem érünk el átütő sikert. Ráadásul arra sem találunk megnyugtató magyarázatot, hogy egyáltalán miért alakult ki a panasz. Bár a páciens terheli a kezét, ez a terhelés nem extrém mértékű, és még csak nem is annyira repetitív, hogy indokolná a tüneteket.



Bejelentkezés vagy Regisztráció