 |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Menu
Cart
Gyakori (de még mennyire gyakori!) probléma az indokolatlan gyógyszeres gyulladáscsökkentés, ami nem csak a regenerálódott szövet minőségét rombolhatja, de számos egyéb kárt is okozhat. Első körben tisztázzuk: GYULLADÁS = GYÓGYULÁS. A gyulladás nem valami szörnyűséges katasztrófa. A mozgásszervi sérülések regenerálódását, pontosabban a gyógyulás első szakaszát nevezzük gyulladásnak, és nem csökkenteni vagy elfojtani kell, hanem biztosítani zavartalan, hatékony, a lehető legjobb minőségű lezajlását.
A magnézium szinte minden sejtünkben jelen van és minden létfontosságú szerv (szív, agy, izmok, vese) működéséhez elengedhetetlen. Ha a magnéziumszint csökken, elindul egy láncreakció: romlik az energiaellátás, romlik az alvásminőség, fáradékonyabb és ingerlékenyebb lesz az ember, majd idővel súlyos testi tünetek – krónikus fáradtság, alvászavarok, izomgörcsök, szívritmuszavarok – is megjelenhetnek. A magnézium ugyanis több mint 300 enzimreakcióban vesz részt, vagyis több száz életfontosságú folyamat múlik rajta, az energiatermeléstől kezdve az izmok működésén át egészen az idegrendszer egyensúlyáig.
Az insomnia, azaz az alvászavar a változókor egyik leggyakoribb tünete (de nagyon nem csak a változókoré), amit több, egymással összefüggő tényező okozhat. Ezek közül talán a legfontosabb a hormonháztartás változása, amely az alvás–ébrenlét ciklus szabályozásában kulcsfontosságú szeratonin-melatonin termelést boríthatja fel. Nézzük, mi az a szeratonin és melatonin, és hogyan hatnak ezek ketten az alvás-ébrenlét ciklusra! Nagyon leegyszerűsítve: a szerotonin az ébrenlét, a melatonin pedig az alvás minőségét befolyásolja, méghozzá igen erősen.
Igen, ez egy hosszú cikk, de brutálisan részletes és érthető. Mint minden írásom. Azoknak szól, akik mély és megalapozott tudásra törekednek, akik szeretnének valóban érteni annak az emberi szervezetnek működését, amit gyógyítani igyekeznek. Szerintem ez alap. A világ szerint nem az. Ez elszomorít ugyan, de harcolok tovább.
Az őssejt egy alapsejt, amely képes osztódni és valamilyen speciális sejtté alakulni (pl. izomsejtté, idegsejtté, májsejtté vagy bőrsejtté). Az a szövet, amely kellő mennyiségben és minőségben tartalmaz őssejtet, sérülést követően képes lehet a teljes regenerációra. Ilyen például a bőr vagy a máj. Azok a szövetek, amelyek kevesebb őssejtet tartalmaznak vagy szinte egyáltalán nem tartalmaznak őssejtet, sérülés esetén heggel regenerálódnak. A hegszövet azonban sosem olyan jó minőségű, mint az eredeti szövet.
1. oldal / 39