Köztudott, hogy hazánkban a mozgásszervi problémák nagy részét a mai napig elsősorban gyógyszerrel kezelik, és a szükségesnél jóval kisebb hangsúlyt helyeznek a fizioterápiára. De még az sem feltétlenül jelent garanciát a terápia sikerére, ha a páciens szerencsés, és mégis eljut egy gyógytornászhoz, a „hivatalos” fizioterápiás kezelési protokollok ugyanis többnyire erősen építenek a különféle elektroterápiás eljárásokra, miközben tőlünk nyugatabbra egyre inkább háttérbe szorul az elektromos árammal végzett kezelés. Nem véletlenül.

Bővebben ...

Ahogy már írtam róla, befagyott váll szindróma általában a vállízületet érő stressz hatására következik be, és általában a vállat övező izmok sérülése miatt alakul ki. Az izmok leggyakoribb sérülése a tapadási helyen kialakuló íngyulladás, és /vagy az ín szakadása. Az ín igen könnyen begyulladhat stressz és/vagy trauma hatására, és ha a trauma nagyon erős, sokáig fennáll, vagy nagyon gyakori, az ín károsodik, és – részlegesen vagy teljesen – elszakadhat.

Bővebben ...

A vállízület a legmozgékonyabb ízületünk, így – annak érdekében, hogy a szabad mozgást lehetővé tegyék - az ízületi szalagok és tokok relatíve lazák. Az ízület stabilizálásában tehát az általánosnál jóval nagyobb szerepe van a vállat övező izmoknak, különösen a rotátor köpeny négy izmának (supraspinatus, infraspinatus, teres minor, subscapularis).

Bővebben ...

Japán kutatók a krónikus derékfájdalom és az izomfeszesség kapcsolatára próbáltak rávilágítani egy kísérlettel, amelyben ultrahangos készülék (SWE, shear wave elastography) segítségével vizsgálták a krónikus derékfájdalom, valamint a lumbális szakasz izmainak feszessége és tömege - gerincfeszítők (erector spinae), sokbahasadt izmok (multifidii), négyszögű ágyékizom (qadratus lumborum) –, a testmagasság, és a gerinc elrendezésének kapcsolatát fiatal és középkorú egészségügyi dolgozókon.

Bővebben ...