 |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Menu
Cart
Minden szakember tisztában van azzal, hogy a rendszeres nyújtás rendkívül hatékony eszköz az ízületi mozgásterjedelem növelésére. Azt azonban nem tudjuk, hogy a nyújtás vajon megváltoztatja-e az izmok és az ínak mechanikai tulajdonságait, jellemzőit, s ha igen, mennyi idő alatt.
Krónikus derékfájdalommal élő pácienseink számára gyakran javaslunk napi 30 perc sétát, de vajon tisztában vagyunk-e azzal, milyen mechanizmus(ok) áll(nak) a gyaloglás gyógyító erejének hátterében?
Érdekes (engem mindenesetre igencsak meglep), hogy naponta több tucat ember keres rá az interneten a „gerincterapeuta” és a „gerincterapeuta képzés” kifejezésekre. Nap mint nap fordulnak hozzám ismerősök vagy tanítványok azzal a kérdéssel, hogy miképp válhatnak „gerincterapeutává”, melyik iskolát, milyen képzéseket vagy továbbképzéseket kell elvégezniük ahhoz, hogy mozgásszervi betegekkel foglalkozhassanak.
Forrás: http://spinewellnesscincinnati.com/physical-therapy-cincinnati/
Betéve tudjuk ugyebár, hogy a mozgásban betöltött szerepük szerint három nagy csoportra oszthatjuk a résztvevő izmokat, agonistákra, antagonistákra és szinergistákra. Az első kettőt jellemzően mindenki ismeri, nem is szokott különösebb problémát okozni működésük megértése. A szinergistákkal azonban jóval nehezebb zöldágra vergődni. Mi a csudát csinál vajon egy „együttműködő” izom?
Japán kutatók a krónikus derékfájdalom és az izomfeszesség kapcsolatára próbáltak rávilágítani egy kísérlettel, amelyben ultrahangos készülék (SWE, shear wave elastography) segítségével vizsgálták a krónikus derékfájdalom, valamint a lumbális szakasz izmainak feszessége és tömege - gerincfeszítők (erector spinae), sokbahasadt izmok (multifidii), négyszögű ágyékizom (qadratus lumborum) –, a testmagasság, és a gerinc elrendezésének kapcsolatát fiatal és középkorú egészségügyi dolgozókon.
24. oldal / 25