![]() |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
![]() |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Ausztrál tudósok meglepő kutatást publikáltak 2018 februárjában, amely – jobb későn, mint soha – másfél év után, idén nyáron végre hatalmas visszhangot keltett, és egy, a BBC-ben megjelent cikk hatására gyakorlatilag bejárta a világot. Az elmúlt napokban „Plusz csont nőhet a koponyára, ha sokat mobilozunk” szalagcímekkel telt meg a nemzetközi sajtó, sőt, számos médium egyenesen „új csont képződését” emlegeti. Nos, ha vadi új csontunk nem is képződik a mobilozástól, a már meglévő valóban deformálódhat, ráadásul - ahogy a kutatás is hangsúlyozza - ennek veszélye leginkább a fiatalokat fenyegeti.
Van egy csodás facebook-os szakmai csoportunk, amelyben a nálunk végzett terapeuták osztják meg egymással tapasztalataikat, kérdeznek és válaszolnak, röhögnek és panaszkodnak, tanulnak egymástól és tőlünk, oktatóktól (és persze mi is rengeteget tanulunk tőlük😊). Gyakran felmerül egy-egy olyan téma, amely sokakat érinthet, ezek közé tartozik egy mai kérdés is, amelyet az egyik legkedvesebb és leghűségesebb gyógymasszőr hallgatónk tett fel: „Vajon mi okozhatja a jelenséget, hogy a derékfájós páciens a masszázs során remekül érzi magát, majd közvetlenül a kezelés után fokozódik a fájdalom, hogy végül másnapra ismét visszaálljon az eredeti, megszokott fájdalomszint?” Nos, a jelenségnek természetesen számos magyarázata lehet, ezúttal az egyik leggyakoribb okot emelem ki.
A thoracolumbalis fascia (TLF), azaz a széles ágyéki pólya igen fontos szerepet tölt be életünkben. Részt vesz a testtartás kialakításában, az erőátvitelben, a légzésben és – nagyon nem utolsósorban – a járás és a futás kivitelezésében. Ez utóbbit vizsgáljuk meg kicsit részletesebben az Ulmi Egyetem fascia-kutatóinak írásai, kutatásai alapján.
Krónikus derékfájdalommal élő pácienseink számára gyakran javaslunk napi 30 perc sétát, de vajon tisztában vagyunk-e azzal, milyen mechanizmus(ok) áll(nak) a gyaloglás gyógyító erejének hátterében?
Japán kutatók a krónikus derékfájdalom és az izomfeszesség kapcsolatára próbáltak rávilágítani egy kísérlettel, amelyben ultrahangos készülék (SWE, shear wave elastography) segítségével vizsgálták a krónikus derékfájdalom, valamint a lumbális szakasz izmainak feszessége és tömege - gerincfeszítők (erector spinae), sokbahasadt izmok (multifidii), négyszögű ágyékizom (qadratus lumborum) –, a testmagasság, és a gerinc elrendezésének kapcsolatát fiatal és középkorú egészségügyi dolgozókon.
6. oldal / 7