 |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Menu
Cart
Gyakran felmerül a kérdés, hogy mit kezdjünk a derékfájós pácienssel. Ilyenkor jellemzően özönlenek a különféle jótanácsok, amelyek egy része minden tudományos megalapozottságot nélkülöz, vagy már rég elavult, mint kezelési metódus. Nos, íme a NICE (National Institute for Health and Care Excellence) derékfájdalom kezelésével kapcsolatos friss iránymutatása (amellyel egyébként minden szempontból azonosulni tudok) (1).
Bizonyosan találkoztál már a jelenséggel, hogy derékfájós páciensed/vendéged egész egyszerűen retteg attól, hogy megmozdítsa a gerincét. Ez a páciens csakis tökéletesen egyenes, elmerevített gerinccel hajlandó bármilyen mozdulatot tenni, és kizárólag passzív kezelésekre (masszázs, tape, köpöly, manuálterápia stb.) vehető rá, a mozgástól/mozgásterápiától maximálisan elzárkózik.
A gerinc hasonlít egy autópályához. Úgy áramolnak keresztül rajta az erőhatások oda és vissza, ahogy az autók suhannak a sztrádán.
Minden, amit tudni szeretnél a gerinc degeneratív, kopásos eredetű betegségeiről (porckorong ellapulás, kiboltosulás, porckorongsérv, meszesedés, szegmentális instabilitás, idegbecsípődés, funkcionális gerincferdülés).
Egy korábbi cikkemből vett idézettel indítanék: Nekünk, terapeutáknak az az egyik legfőbb feladatunk, hogy tanítsuk a pácienst, hisz meg kell ismernie a saját testét, annak működését, hogy képessé váljon önállóan, saját maga menedzselni az egészségét. Épp ez a tanítás, „képessé tevés” az, ami a leginkább hiányzik a mai egészségügyi ellátásból, és ez a legfőbb oka annak, hogy a legtöbb páciens kívülről várja a megoldást, amelynek – a dolog lényegéből adódóan – elsődlegesen belülről kellene érkeznie.” Bár a fenti két mondat az idézett cikkben egy kissé más kontextusban szerepelt, remekül passzol a mai témámhoz is: hogyan járulhat hozzá a tudás/tudatosság a gyógyuláshoz/állapotjavuláshoz?
4. oldal / 6