![]() |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
![]() |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Az insomnia, azaz az alvászavar a változókor egyik leggyakoribb tünete (de nagyon nem csak a változókoré), amit több, egymással összefüggő tényező okozhat. Ezek közül talán a legfontosabb a hormonháztartás változása, amely az alvás–ébrenlét ciklus szabályozásában kulcsfontosságú szeratonin-melatonin termelést boríthatja fel. Nézzük, mi az a szeratonin és melatonin, és hogyan hatnak ezek ketten az alvás-ébrenlét ciklusra! Nagyon leegyszerűsítve: a szerotonin az ébrenlét, a melatonin pedig az alvás minőségét befolyásolja, méghozzá igen erősen.
Igen, ez egy hosszú cikk, de brutálisan részletes és érthető. Mint minden írásom. Azoknak szól, akik mély és megalapozott tudásra törekednek, akik szeretnének valóban érteni annak az emberi szervezetnek működését, amit gyógyítani igyekeznek. Szerintem ez alap. A világ szerint nem az. Ez elszomorít ugyan, de harcolok tovább.
Az őssejt egy alapsejt, amely képes osztódni és valamilyen speciális sejtté alakulni (pl. izomsejtté, idegsejtté, májsejtté vagy bőrsejtté). Az a szövet, amely kellő mennyiségben és minőségben tartalmaz őssejtet, sérülést követően képes lehet a teljes regenerációra. Ilyen például a bőr vagy a máj. Azok a szövetek, amelyek kevesebb őssejtet tartalmaznak vagy szinte egyáltalán nem tartalmaznak őssejtet, sérülés esetén heggel regenerálódnak. A hegszövet azonban sosem olyan jó minőségű, mint az eredeti szövet.
Az eddigiekből tudjuk, hogy jelenleg azért nem teljes a gyógyulás az inak és szalagok sérülését követően, mert a szervezet magától nem képes visszaépíteni az ín eredeti szerkezetét, és ezt a ma rendelkezésre álló terápiák sem tudják megtenni. Értelemszerűen az orvostudomány távlati célja az, hogy a regeneráció teljeskörű legyen, azaz a gyengébb minőségű hegszövet helyett gyógyulás során az eredeti ínszövet álljon helyre. Ahhoz, hogy megértsük, milyen kihívásoknak kell megfelelnie egy olyan terápiás protokollnak, amely alkalmas arra, hogy biztosítsa a teljes regenerációt, ismétlésképp tekintsük át, mik a fő nehézségek!
Az előző részből tudjuk, hogy a sérült inak, szalagok és ízületi tokok struktúrája és funkciója a jelenlegi terápiákkal nem állítható helyre maradéktalanul. A gyógyulás során ugyanis nem az eredeti (natív) szövet regenerálódik, hanem hegszövet alakul ki. Miután a hegszövet jóval gyengébb és kevésbé rugalmas, mint az eredeti szövet, a regenerálódott struktúra kevésbé terheléstűrő, ráadásul rendkívül nagy az újra sérülés kockázata is. Minden egyes részleges vagy teljes ín- vagy szalagszakadás örök nyomot hagy tehát a testünkben, gyengítve a szövetet és rontva a mozgásminőséget.
1. oldal / 38