Menu
Cart



Feövenyessy Krisztina

A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

A szakmai csoportunkban sokszor kerül szóba a lúdtalptorna és gyakran felmerül a kérdés, hogy milyen talpgyakorlatokat végezzünk és milyen gyakorisággal. Nos, a legjobb tanács, amit adhatok, a következő:

Az optimális megoldás szinte mindig egyszerű, olcsó, természetes, és már-már kiveri a szemünket, bár ezt sajnos kevesen hiszik el az agyonreklámozott csodaszerek/csodamódszerek világában😊.  Az ideális lúdtalptorna tehát a természetes, egyenetlen talajon való mindennapos mezítlábas sétálás/tornázás stb.



Bizonyára sokan emlékeztek még arra, hogy a szakemberek hosszú évtizedeken át javasolták a csecsemő hasra fektetését annak érdekében, hogy kisebb eséllyel nyelje vissza a kibukott tejet. Majd egy 2005-ben megjelent, több mint 60 évnyi kutatást felölelő tanulmányból kiderült, hogy a hasra fektetés szignifikánsan növeli a hirtelen csecsemőhalál esélyét (1). Puff neki!



A váll leggyakrabban sérülő struktúrája egyértelműen a rotátorköpeny (RK). A vállpanaszok 85%-a e négy izom (m. supraspinatus, m. infraspinatus, m. subscapularis, m. teres minor), vagy ezek ínjának valamelyikét érinti (1). Rendkívül fontos tehát, hogy ahelyett, hogy vakon elfogadnánk a dogmákat (jelen esetben pl. rotátorköpeny=vállstabilizáló izomcsoport), mélyebben is megértsük a RK szerepét a váll mozgásaiban, illetve annak dinamikus stabilizálásában, a kép ugyanis - mint mindig - jóval árnyaltabb!



Elsőre talán furcsán hangzik, de elemezzük csak a mozgásterapeuta szó jelentését és nézzük meg, vajon igaz-e a sportedzőkre!

  • Mozgás = edzés, a szóösszetétel első része tehát egyértelműen érvényes az edzők munkájára
  • Terapeuta = olyan szakember, aki gyógyító munkát végez. No ez már izgalmasabb kérdés😊.



A legmagasabb szintű bizonyítékok mutatják, hogy az orvosi rendelőkben derékfájdalommal jelentkező pácienseknek valójában mindössze 1-2 százaléka igényel orvosi ellátást, 5-10 százalékuknak a gyógytorna (lenne) a megfelelő terápia, 90 százalékuknak pedig egyikre sincs szüksége, sőt, valójában nem is igazán számít betegnek. A panaszai egész egyszerűen életmód eredetűek, krónikus izomfeszességek, amelyeket

  • az állandósult stressz,
  • a mozgáshiány,
  • illetve az egyoldalú terhelések, túlterhelések (ülőmunka, állómunka, egysíkú sportolás) okoznak,

így a panaszok tartós csökkentésében KIZÁRÓLAG az életmódváltás, azaz életen át tartó változatos, a testet harmonikusan terhelő mindennapos testmozgás bevezetése segíthet.



Bejelentkezés vagy Regisztráció