 |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Menu
Cart
Akadémiánk 2021 tavaszán online felmérést végzett a felnőtt lakosság körében a Magyar Fitnesztermek Országos Szövetsége (MAFORSZ) és a WEBBeteg közreműködésével. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy miként hatott a több mint egyéves bezártság a lakosság étkezéssel, illetve testmozgással kapcsolatos szokásaira, valamint mentális egészségére. A nem reprezentatív kutatás 2021. április 26. és május 7. között zajlott online formában, a kérdőívet 3459 ember töltötte ki. A megkérdezettek 21 százaléka a járvány kitörése óta egészségtelenebbül táplálkozik, minden harmadik ember többet nassol, és a válaszadók 42 százalékának nőtt a testsúlya az elmúlt hónapok során. A testmozgással kapcsolatos szokások szintén jelentősen változtak, minden második megkérdezett számol be arról, hogy kevesebbet mozog, és 63 százalékuk érzi stresszesebbnek a mindennapokat a karantén kezdete óta eltelt időszakban.
Az utóbbi, valamivel több mint egy évben számos hazai és nemzetközi szakember igyekezett felhívni a figyelmet arra, hogy a rendszeres testmozgás a COVID-19 elleni hatékony védekezés egyik kiemelten fontos eszköze, hisz a fizikai aktivitás rendkívül pozitív hatást gyakorol immunrendszerünk működésére. Azok, akik rendszeresen sportolnak, jóval kevésbé fogékonyak a különféle fertőző megbetegedésekre, esetükben jellemzően enyhébb a betegség lefolyása és ritkább a halálos kimenetel (1-3). Nem véletlen tehát, hogy a szakemberek a járvány kitörése óta világszerte erősen hiányolják az egészségügyi hatóságok kommunikációjából a lakosság testmozgásra való biztatását. Nos, mostantól már nem csak általánosságban beszélhetünk arról, hogy a testmozgás véd a különféle fertőzések ellen, hisz egészen konkrét, a COVID-19-cel kapcsolatos adatok is rendelkezésünkre állnak. Hatalmas nemzetközi visszhangot váltott ki az a friss, április 13-án a BMJ-ben (British Journal of Sports Medicine) megjelent kutatás, amely kimutatta, hogy a testmozgás hiánya lehet a súlyos lefolyású COVID-19 legfőbb rizikófaktora, nagyobb eséllyel vezet súlyos állapothoz, mint a dohányzás, az elhízás, a diabétesz, a magasvérnyomás, a kardiovaszkuláris problémák és daganatos megbetegedések.
Szinte naponta botlom hasonló kérdésekbe különféle facebookos szakmai és nem szakmai csoportokban, és bevallom, el sem tudom képzelni, milyen választ vár a kérdező. Ahogy azt sem, mi alapján ad választ a legtöbb válaszadó. Már régóta fontolgatom, hogy egy szép napon leírom a véleményem arról, mikor és mitől nevezhető egy terápia hatékonynak, illetve hol és hogyan lehet ÉRDEMI információhoz jutni egy kezelés hatékonyságával kapcsolatban. Úgy tűnik, most jött el az ideje😊.
Ugye, Te is úgy tanultad, hogy akut gyulladás esetén nem végzünk manuális kezeléseket, mert a terápia fokozhatja, kórossá erősítheti a gyulladásos folyamatokat? Nos, lehetséges, hogy a közeljövőben felül kell írnunk ezt az általánosan alkalmazott protokollt (is), legalábbis erre utalnak egy decemberben publikált kutatás (1) izgalmas eredményei.
A közeljövőben a mozgásszervi problémákkal foglalkozó szakemberek – orvosok, gyógytornászok, masszőrök, sportrehabilitációs trénerek stb. – várhatóan egyre több olyan pácienssel találkoznak majd, aki átesett a COVID-19 fertőzésen, és a vírusfertőzés szövődményeként alakult ki az adott mozgásszervi panasz/probléma. A SARS-CoV-2, azaz közismertebb nevén a COVID-19 fertőzés ugyan elsősorban a légzés szervrendszerét támadja meg, az eddigi tapasztalatok alapján azonban számos közvetlen és közvetett hatást gyakorol más szervek és szervrendszerek, köztük a csont és izomrendszer működésére is. Nézzünk, mit mutatnak a kutatások, hogyan hat a COVID-19 a mozgás szervrendszerére, szabad-e aktívan (testmozgással/mozgásterápiával) harcolni a vírus által mozgásszervi problémák ellen, és ha igen, hogyan!
17. oldal / 35