 |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Menu
Cart
Az utóbbi években már-már divattá vált a körteképű izmot okolni a nem gerinc-eredetű, csípő-tájéki, az ágyéki gerincbe vagy az alsó végtagba sugárzó fájdalomért, érzéskiesésért és különféle egyéb gyöki tünetekért. Ugyanakkor melyikünk ne tapasztalta volna a rehabilitáció során, hogy bár minden jel piriformis-szindrómára utal, a piriformis tesztek mégis egyöntetűen negatívak, a kezelés pedig gyakorlatilag szinte semmilyen eredményre nem vezet!? Hogy a jövőben ne álljunk értetlenül a jelenség előtt, ismerkedjünk meg a mély gluteális szindrómával!
a piriformis-szindróma
Ha valaha sérültél már – legyen szó akár izom-, ín- vagy szalagszakadásról, zúzódásról, húzódásról, ficamról vagy akut derékfájdalomról (lumbágó) – nagy valószínűséggel a saját bőrödön is tapasztaltad, hogy a klinikai gyakorlat szerint jellemzően pihentetést írnak elő a szakemberek. A lágyszövetek (izmok, ínak, szalagok stb.) sérüléseinek kezelésében a pihentetés mind a mai napig általánosan elfogadott protokoll annak ellenére, hogy a tudományos bizonyítékok egyáltalán nem igazolják a hatékonyságát.
A lágyszövetek (izmok, kötőszöveti elemek) kezelését megcélzó manuális terápiák hatékonyságát a különféle mozgásszervi problémák megelőzésében és kezelésében ma már szinte senki nem vonja kétségbe. Többen már a saját bőrünkön is éreztük/tapasztaltuk, de ha mégsem, a pácienseinknél mindenképp megfigyelhettük, milyen jelentős pozitív változásokat – különösen a fájdalom csökkenését és a mozgásterjedelem növekedését – idézhetünk elő egy akár csupán néhány perces profi masszázs, triggerpont, myofascia lazító, köpöly vagy akár EMMT kezeléssel. Arról azonban egyelőre igen keveset tudunk, hogy pontosan milyen sejt- és molekuláris szintű mechanizmusok állnak a kezelések hátterében.
Nincs még egy élőlény a földön, amely oly sokoldalúan használja mellső végtagját, mint az ember. Képesek vagyunk arra, hogy földet műveljünk, autót szereljünk, ruhát varrjunk, szívet műtsünk vagy épp egymást öleljük (ez utóbbit remélhetőleg minden másnál gyakrabban). A kar és a kéz azonban csakis akkor dolgozhat valóban hatékonyan, ha nem csupán a vállízület, de az alapzat – azaz a láb és a törzs – is segíti munkáját, tehát az egyes testrészek/testtájak harmonikusan együttműködnek és biztosítják a karmozgások kivitelezéséhez szükséges stabilitást és mobilitást. E kettő – stabilitás és mobilitás egysége – ugyanis elengedhetetlen a mozdulatok könnyed szabadságához és az emberi test hatékony "működéséhez". Csupán egy a bökkenő. Sajnos a legtöbben már réges-rég elveszítettük. Nézzük, milyen gyakori ok(ok) áll(nak) az összhang megbomlása mögött, szakemberként (edzőként, mozgásterapeutaként) jellemzően hogyan nyúlunk ma a problémához, és hogyan lehetne a jelenleginél jóval hatékonyabb segítséget nyújtani a vendégeknek/pácienseknek vállövi panaszok esetén!
Az orvostudomány elképesztő sebességgel fejlődik. A röntgen, az MR, a CT, és az ultrahang – hogy csupán a legismertebb képalkotó eljárásokat említsem – segítségével a medicina ma már képes arra, hogy „belepillantson” az élő emberi testbe. Ugyanakkor akadnak még fehér foltok, ilyen például a myofascia, azaz az izmok, izompólya, szalagok, ízületi tokok és más lágyrészek tónusának és rugalmasságának, azaz biomechanikai tulajdonságainak objektív és pontos vizsgálata, ehhez ugyanis a mai napig nem áll rendelkezésre megfelelő diagnosztikai eszköz.
MyotonPro. Forrás: healthlinkholdings.com
18. oldal / 33