Menu

Cart



Feövenyessy Krisztina

A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője

Rengetegen vallják, hogy nem szabad teljes fejkörzést végezni, ahogy azt is, hogy nem szerencsés, nyaki problémával pedig egyenesen tilos a nyakat hátrahajlítani. Néha elcsodálkozom, hogy vajon miért fogadjuk el szó (pontosabban gondolkodás) nélkül a különféle dogmákat, és miért nem tesszük fel a kérdést: hogyan lehet tiltott egy olyan mozgás, amelyre egyébként alkalmas a testünk, sőt, szüksége is van rá minden áldott nap?



A mozgás olyan, mint egy szimfónia. A dallam harmóniáját tengernyi hangszer precíz és összehangolt, művészi együttjátéka biztosítja. Ha az egyik hangszer hangosabb vagy halkabb, mint kellene, esetleg nem a megfelelő ponton kapcsolódik be, a harmónia megbomlik és a zenemű élvezhetetlenné válik. És láss csodát, a mozgás épp így működik.



Gyakori, hogy álldogálás közben a test súlyát az egyik lábunkra terheljük, és még a csípőnket is jóóóóól áttoljuk a támaszkodó láb fölé. Nem ritkán mindezt cipekedés – mondjuk egy kisgyermek (vagy egy Blankához hasonlóan cuki kiskutyus) hordozása – közben tesszük, ráadásul jellemzően mindig ugyanazt a lábat terheljük.  Nos, melegen javaslom, hogy gyorsan szoktassuk le magunkat/a páciensünket erről, mert számos olyan panaszhoz vezethet, amelyről álmainkban sem gondolnánk, hogy egy egyszerű rossz szokás következménye!

A modellek: Marci férjem és Blanka kutyám



Egy sérülés/betegség komplex rehabilitációja három fő elemre bontható:

  1. tisztán tüneti kezelések: fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés gyógyszerrel, injekcióval, jegeléssel stb.
  2. köztes (tüneti és oki között félúton) kezelések: a sérült, fájdalmas szövet direkt kezelése akár műtéttel, akár fizikoterápiával, azaz manuál- és/vagy mozgásterápiával
  3. oki kezelés: a sérülés/fájdalom kiváltó okának megkeresése és semlegesítése

Az érthetőség kedvéért nézzük meg az egyes elemek közti különbséget egy példán, mondjuk a teniszkönyökön rehabilitációján keresztül! Kezdjük azzal, hogy tisztázzuk, hogy mi az a teniszkönyök és miért alakul ki!



A világ legnépszerűbb tudományos ismeretterjesztő magazinjában, a New Scientist-ben megjelent (ráadásul címlapsztoriként) egy összefoglaló cikk (1) mindarról, amit ma a fasciáról tudni érdemes, legyünk akár szakemberek, akár a tudományos vívmányok iránt mélyebben is érdeklődő laikusok. Hogy miért tartom mérföldkőnek ezt az írást? Mert jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy végre beépüljön a szakmai köztudatba: a mozgás szervrendszerének az izmok és a csontok mellett van egy harmadik, éppoly fontos, ugyanakkor a legtöbb ember – beleértve az egészségügyi- és sportszakembereket is – számára szinte alig ismert része. Egy olyan rendszer, amelynek mély ismerete nélkül ma már nem lenne szabad gyógyítani. A cikk angol nyelven íródott, ráadásul csak előfizetők számára érhető el, de fontosnak tartom, hogy minden érdeklődőhöz eljusson, így az alábbiakban összefoglalom a lényegét. Amolyan krisztásan, azaz szabad fordításban😊. Nézzük tehát, mit is tudunk ma a fasciáról!



Bejelentkezés vagy Regisztráció

 

 

Weboldalunk az oldal működése és a felhasználói élmény javítása érdekében sütiket használ (cookie), ahogy minden korszerű weboldal. Itt engedélyezheti vagy letilthatja a sütik használatát. Kérjük, vegye figyelembe, hogy a sütik tiltásával bizonyos funkciók nem vagy nem megfelelően fognak működni!