 |
Feövenyessy Krisztina A Feövenyessy Medical Fitness Akadémia vezetője |
Menu
Cart
Egy sérülés/betegség komplex rehabilitációja három fő elemre bontható:
- tisztán tüneti kezelések: fájdalomcsillapítás és gyulladáscsökkentés gyógyszerrel, injekcióval, jegeléssel stb.
- köztes (tüneti és oki között félúton) kezelések: a sérült, fájdalmas szövet direkt kezelése akár műtéttel, akár fizikoterápiával, azaz manuál- és/vagy mozgásterápiával
- oki kezelés: a sérülés/fájdalom kiváltó okának megkeresése és semlegesítése
Az érthetőség kedvéért nézzük meg az egyes elemek közti különbséget egy példán, mondjuk a teniszkönyökön rehabilitációján keresztül! Kezdjük azzal, hogy tisztázzuk, hogy mi az a teniszkönyök és miért alakul ki!
A világ legnépszerűbb tudományos ismeretterjesztő magazinjában, a New Scientist-ben megjelent (ráadásul címlapsztoriként) egy összefoglaló cikk (1) mindarról, amit ma a fasciáról tudni érdemes, legyünk akár szakemberek, akár a tudományos vívmányok iránt mélyebben is érdeklődő laikusok. Hogy miért tartom mérföldkőnek ezt az írást? Mert jelentősen hozzájárul ahhoz, hogy végre beépüljön a szakmai köztudatba: a mozgás szervrendszerének az izmok és a csontok mellett van egy harmadik, éppoly fontos, ugyanakkor a legtöbb ember – beleértve az egészségügyi- és sportszakembereket is – számára szinte alig ismert része. Egy olyan rendszer, amelynek mély ismerete nélkül ma már nem lenne szabad gyógyítani. A cikk angol nyelven íródott, ráadásul csak előfizetők számára érhető el, de fontosnak tartom, hogy minden érdeklődőhöz eljusson, így az alábbiakban összefoglalom a lényegét. Amolyan krisztásan, azaz szabad fordításban😊. Nézzük tehát, mit is tudunk ma a fasciáról!
Hosszú évek óta tanítom a kinesiology taping technikát, és jellemzően az jelenti számomra a legnagyobb kihívást, hogy megértessem a hallgatókkal: nem az a cél, hogy képessé váljunk ügyesen felragasztani azt a 30-40 különféle applikációt, amit az alap- és haladó képzésen veszünk, hanem az, hogy ezeken keresztül megtanuljunk tape-es szemmel látni és tape-es fejjel gondolkozni.
Ha egy ízület mozgásterjedelme korlátozódik, a legtöbb kolléga gondolkodás nélkül nyúl a statikus nyújtásokhoz. A másik oldalról azonban egyre több szakember meri kétségbe vonni a statikus nyújtás létjogosultságát, vagy legalábbis azt a dogmát, hogy ez az egyedüli hatékony eszköz az ízületi mozgásterjedelem csökkenése esetén. Vajon mi lehet a kétely oka?
Ha hozzám hasonlóan a mozgásterápia, manuálterápia, sportrehabilitáció területén dolgozol, valószínűleg észlelted már az összefüggést a stressz/szorongás/depresszió/önbizalomhiány és a krónikus mozgásszervi panaszok, különösen az állandósult derék- és nyakfájdalom között. Nálunk a Gerincközpontban tíz krónikus mozgásszervi problémával érkező páciens/vendég közül hét-nyolcnál szembetűnő a stressz, illetve a különféle negatív érzelmek erőteljes jele. Kérdés, hogy vajon valós-e a feltételezett összefüggés, és ha igen, milyen szerepet játszik benne a myofascia?
A feszes, merev fascia éppúgy összepréseli a testet, mint egy rugalmatlan búvárruha
11. oldal / 22